Kategória: politika

Kategóriák
csoportkép emberek esemény iskola közigazgatás politika

Jótékonysági est a Reibel Mihály Művelődési Házban

Dr. Párducz László szülész osztályvezető főorvos megkeresésére az eleki önkormányzat jótékonysági akciót szervez a gyulai Pándy Kálmán Kórház szülészete javára egy korszerű szülőágy beszerzésének elősegítésére.

Az est fő szervezője, Dr. Heim Lajosné alpolgármester a művelődési ház vezetőjével, Árgyelán Györgynével.
Az est fő szervezője, Dr. Heim Lajosné alpolgármester a művelődési ház vezetőjével, Árgyelán Györgynével.

Ennek első állomása volt az október 13-án délután megrendezett jótékonysági est, melyen a Dr. Mester György Általános Iskola egykori és jelenlegi diákjai szerepeltek. A nézőközönség fejenként 500 Ft belépődíj fizetésével járult hozzá a gyűjtéshez. A gyerekek és fiatalok igen színvonalas műsorral kedveskedtek a közönségnek (erről bővebb fényképalbum később lesz).

Ezt az első akciót egy további követi majd november folyamán, amely egy jótékonysági bál formájában járul majd hozzá a célkitűzés eléréséhez. Ez utóbbi novemberben lesz, és a bálozó nagyközönséget várják majd rá szeretettel – minden rendes eleki polgárnak ott a helye!

Méhecskék és virágok az 1. számú óvodából
Méhecskék és virágok az 1. számú óvodából
Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény háború ipar iskola művészet politika tánc történelem technika utazás zene

Ünnepség a 100 éves vasút tiszteletére

Elek régen vasutas település volt, és lakói, amint korábbi cikkeinkből kiderül, szerették és megbecsülték vasútjukat. 1946-ban, idestova pontosan 66 éve, díszes ünnepséget tartottak az első magyarországi vasútvonal megnyitásának 100 éves évfordulója alkalmából. Utána még nem egészen huszonöt évig élvezhette Elek népe a vonatozást.

Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek az eleki Polgári Iskola udvarán.
Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek az eleki Polgári Iskola udvarán. Fotó: Császárné Sólyom Judit

Császárné Sólyom Judit küldte a két szép fotót az ünnepségen részt vevő akkori fiatalokról a következő tudnivalókkal:

A képek hátoldalán a következő olvasható: Elek, 1946. okt.16-án Díszpalotás: ‘csillagban’ a lányok: Engelhardt Juci, Szabó Rózsi, Bakos Klári, Mag Vali, Szarka Babi, Koller Erzsi, Csirmazin Eta, Győri Baba.  ‘Vágóban’ a ‘fiúk’: Szolcsányi Erzsi, Miklós Piri, Kovácsovics Erzsi, Niedermayer Veronka, Brandt Rézi, Varga Kati, Rónai Klári, Wittmann Joli.

Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek az eleki Polgári Iskola udvarán.
Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek. A fiú ruhákban is lányok voltak. Fotó: Császárné Sólyom Judit.

A képek tulajdonosa szerint a fiú polgári udvarán készült a kép, amikor a vasút megalakulásának 100 éves évfordulóját ünnepelték. Az ünnepség a Kultúrházban volt, csak a fotózás volt az iskola udvarán. A táncot Klárika, Mester György akkor még csak menyasszonya tanította be a lányoknak. Hatalmas sikerük volt, hogy a fiú ruhákba is csinos lányok öltöztek. A Brandt Rézi udvarlója egy óriási virágkosarat küldetett a színpadra.

Köszönjük a szép képeket!

Kategóriák
esemény ipar közigazgatás politika történelem utazás

Új út Ottlakára?

Megjelent egy rövid cikk a Beol hírújságban az Eleket egykoron Ottlakával (Graniceri) összekötő út újjáépítéséről. A jelenlegi romos műút még a “boldog békeidőkben” készült el, amikor még jócskán leginkább szekerek közlekedtek ott, minden mást vasúton vittek.

Az iskola 2012. szeptember 20-i sportnapján a diákok a sorompóig futottak. Középen jól látszik a békebeli, eredetileg elég keskeny műút maradványa.
Az iskola 2012. szeptember 20-i sportnapján a diákok a sorompóig futottak. Középen jól látszik a békebeli, eredetileg elég keskeny műút maradványa.

Az ottlakai oldalon már régóta büszkén hirdeti egy tábla, hogy ők újjáépítették, és valóban, a sorompó után kicsivel kezdődő román földön hibátlan aszfaltút vár…

Romániában már jó ideje van szép új út, ami Ottlakára vezet - egyelőre feleslegesen, hisz nem lehet átmenni.
Romániában már jó ideje van szép új út, ami Ottlakára vezet – egyelőre feleslegesen, hisz nem lehet átmenni.

Az út tehát vár valakire, aki nem jön, mivel a határon jelenleg nem lehet hivatalosan átmenni, csak sátoros ünnepek alkalmával. Olyankor kitelepül egy komplett határátkelőhely, hivatalnokokkal, sátor-irodával, mobilvécével, és ünnepélyesen átengednek. A román szomszédoknál legalább út van. A magyar oldalon levő nyúlfarknyi szakasz pedig egy leromlott földúttal vetekszik. Nos, kíváncsian várjuk a megvalósulást. Remélhetőleg Románia végre belép a Schengen-övezetbe, és lesz is értelme az út megépítésének!

A "Határon átmenő utak rehabilitációja" táblán valaki céllövő gyakorlatokat tartott - az EU talán nem annyira népszerű...
A “Határon átmenő utak rehabilitációja” táblán valaki céllövő gyakorlatokat tartott – az EU talán nem annyira népszerű…

A BEOL-féle rövid cikk elérhető itt.

Az egykori Elek-Ottlaka vasútvonal töltése máig megvan az út mellett. Mekkora dolog lenne, ha a vasutat is vissza lehetne építeni! - Ottlakán most is vannak sínek.
Az egykori Elek-Ottlaka vasútvonal töltése a mi oldalunkon máig megvan az út mellett. Vasút egyébként hamarabb volt itt, mint szilárd burkolatú út. Mekkora dolog lenne, ha a vasutat is vissza lehetne építeni! – Ottlakán most is vannak sínek…

Idevágó téma még az egykori eleki vasútvonalról szóló összeállításunk, mely itt érhető el.

Kategóriák
esemény irodalom közigazgatás modern politika Rapajkó utazás

Polgármesterváltás Gerolzhofenben

2012. október 7-én a gerolzhofeni polgármester-választás második fordulóját   Thorsten Wozniak (CSU) nyerte meg,  így a korábbi vezetőt,   Irmgard Krammert (független) válthatja 2013. február elsejétől.

Thorsten Wozniak, az újonnan megválasztott gerolzhofeni polgármester a győzelmet ünnepli
Thorsten Wozniak, az újonnan megválasztott gerolzhofeni polgármester a győzelmet ünnepli

(A fényképen középen  közvetlenül a győzelem után az új polgármester a feleségével,  balra a CSU helyi frakcióvezetője,  jobbra pedig Markus Reuss,  a gerolzhofeni  CSU vezetője láható.)

Thorsten Wozniak 1976. július 30-án született Bayreuthban,  1982-től él Gerolzhofenben,  ahol 1996-ban érettségizett is. Lapszerkesztőként és rádiós műsorvezetőként is dolgozott.  2007-ben nősült meg,  2008-ban született meg az első gyermekük,  Jacob. Az 1980-90-es években a helyi csapatban is focizott.  2008-tól városi képviselőként is tevékenykedett.

A választási kampányában erre tette a hangsúlyt:  Élhetővé kell tenni Gerolzhofent különösen a fiatal családok számára!  (A választási plakátjain többek között ez szerepelt:  elszánt,  hozzáértő,  alkotó.)

Thorsten Wozniak polgármester-jelölt választási hirdetése
Thorsten Wozniak polgármester-jelölt választási hirdetése

Mi is gratulálunk az új polgármesternek,  és azt kívánjuk Neki,  hogy sikeresen tudjon tevékenykedni a gerolzhofeniek,  de az elekiek érdekében is!

Forrás:  www.mainpost.de,  www.wozniak.de.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
építészet emberek esemény közigazgatás művészet politika Rapajkó szakma történelem utazás

Nem csupán névadás-Tomcsányi Terem

2012. szeptember 19-én a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés  Megyei  Intézményfenntartó Központ szervezésében igen színvonalas rendetvényre került sor a mai megyeházán Főispánok  címmel.

Elsőként az úgynevezett tanácskozói teremben Erdős

Norbert kormánymegbízott és Gara Ágnes intézményfenntarói központ vezetője méltatta Tomcsányi József (1807-76),  egykori főispánt,

majd pedig dr. Erdész Ádám,  megyei levéltárigazgató vázolta fel annak az embernek az életpályáját,  aki a legtovább volt a megye főispánja,  1867-től egészen a haláláig.

Az előadó szerint Tomcsányi jelentősége óriási,  hisz az ő tevékenysége alatt épült ki a polgári közigazgatás a megyében.  A személye azért is hiteles,  mert pl.  részt vett szabadságharcban,  a bukás után visszavonult,  de nem alkudott meg,  csak akkor tért vissza a politikába,  amikor úgy látta,  hogy azt tisztességesen is meg lehet tenni.

Méltó arra,  hogy  termet nevezzenek el róla.  Erre a gesztusra azért  is szükség van,  mert ma is példa az ő egykori tevékenysége,  hisz ezzel is valamilyen módon kompenzálni lehet a kommunizmus alatt elveszett évtizedeket!

Ezek után sor került a táblaavatóra.

Az avatás után Erdős Norbert, Gara Ágnes  és dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató megnyitotta az aulában lévő,  megyei főispánokat bemutató kiállítást,

(Egy korabeli díszkard)

(Báró Harruckern János György,  egykori főispán,  és aki Elek újratelepítője is volt.)

majd következtek az előadások.

Olvasás folytatása “Nem csupán névadás-Tomcsányi Terem”
Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény háború politika történelem utazás

Katonai temető

A következő fényképet Zahorán Attila (Kétegyháza) küldte el számunkra. Egy eleki ház lomtalanításakor került elő a felvétel. Valamikor 1944-ben készülhetett valószínűleg Ludowikowka településen a mai Ukrajna területén. Többszörös digitális nagyítást követően a fejfákon magyar katonák neve lett olvasható. A Hadisír Gondozó Iroda segítségével a nevek mellé néhány adat is került.

Magyar katonai temető, eleki hősi halottal.

Sztatoszta László Szül: Dávidfalva, 1920.04.04.  Meghalt: 1944.09.10. elvérzett

Niedermayer György Szül: Elek, 1911.05.10.  Meghalt: 1944.08.01.  aknarobbanás

Boda Mozes  Szül:Diósd, 1920.11.08. Meghalt: 1944.09.17.  aknaszilánk

Oláh József  Szül: Balmazújváros, 1915.02.05.  Meghalt: 1944.09.12. aknatámadás

Tóth János Szül: Vámospércs, 1917.01.09.  Meghalt: 1944.09.10.

Post János         Szül:1899-?-?             Szül. hely: ?         Meghalt: 1944.06.02.

A többi név megfejtése még várat magára.

Wittmann Attila

Kategóriák
album épületek csoportkép divat egyház emberek esemény modern művészet politika tájkép tánc történelem utazás zene

Megtalálták gyökereiket

A Gerolzhofenben tartott Bánáti Búcsúról újabb cikk jelent meg a Mainpost.de oldalon “Megtalálták gyökereiket” címmel – eredetiben itt olvasható. (Deutscher Originaltext des Artikels bei mainpost.de)

A cikkben a következőket olvashatjuk:

A testvérvárosi megbízott és a turista-információ pozitív visszajelzéseket kapott a szentmártoniak találkozójáról

“Egészen nagyszerű rendezvény volt” – Hannelore Hippeli képviselő asszony még mindig a nagy esemény hatása alatt áll, amely múlt hétvégén Gerolzhofenben zajlott. Több, mint ötszáz vendég érkezett Szentmárton falu egykori lakosainak találkozójára a steigerwaldi városba. “Ez volt a legszebb ünnepség, amit az utóbbi tíz évben a Stadthalléban láthattam”, lelkendezett Hubert Zink képviselő is, aki feleségével, Heikével szombaton segített a vendégek ellátásában.

Szentmártoni táncosok Gerolzhofen főterén, 2012.
Szentmártoni táncosok Gerolzhofen főterén, 2012. – Fotó: mainpost.de

Bernhard Fackelmann szervezésében körülbelül 200 személy – mindannyian a ma Romániához tartozó Szentmárton egykori lakosai vagy azok leszármazottjai – háromnapos tartózkodásra foglalt szobát a környéken, péntektől vasárnapig. Szombaton még jött körülbelül háromszáz napi vendég. Mindannyian őseik nyomait keresték, akik 1724-ben, a nagy nyomor idején Gerolzhofenből és más frank falvakból egy nagy csoportban a ma Magyarországon levő Elekre és Szentmártonba vándoroltak ki.

Bernhard Fackelmann már egy évvel korábban eljutott Gerolzhofenbe. Alapos családfakutatása során arra jutott, hogy a frank kivándorlók csapata annak idején nem csak – ami már régóta ismert – Elek községet népesítette be újra, hanem az is kiderült, hogy a frankok közül sokan továbbköltöztek a szomszédos Szentmártonba. Ezek után mi lehetett volna kézenfekvőbb annál, mint hogy a szentmártoniak kétévente megrendezett találkozóját ezúttal Gerolzhofenben szervezzék meg, tulajdonképpen az őshazájukban. Ezért Fackelmann már egy éve előrendelésben lefoglalta a környék összes fellelhető szállodai szobáját.

Olvasás folytatása “Megtalálták gyökereiket”
Kategóriák
album épületek egyház emberek esemény modern művészet politika tánc történelem

Az első Bánáti Búcsú Gerolzhofenben

Múlt hétvégén Gerolzhofenben a békés-bánáti németség Harruckern János György-féle 1724-es betelepítésére emlékeztek. A mintegy 500, főleg dél-német területről érkezett vendég egykori szentmártoni lakosként illetve szentmártoniak leszármazottjaként érkezett a Bánáti Búcsúra.

Tulajdonképpen az egykori eleki németség is az egykoron Gerolzhofenből kivándoroltak közé tartozik, így egy kicsit mi is magunkénak érezhetjük ezt az ünnepet.

Szentmártoniak tánca a gerolzhofeni piactéren
Szentmártoniak tánca a gerolzhofeni piactéren – Első Szentmártoni Búcsú, 2012. (Forrás: Mainpost.de)

Az ünnepségről a Mainpost online kiadása a következőképpen ír (ide kattintva megnyílik az eredeti német nyelvű cikk):

“Ünnepség a régi hazában

Bánáti búcsú: 500 személy érkezett Németország minden részéből
Boldogan, saját népi zenekarjuk hangjaitól kísérve vonultak be az elmúlt hétvégén a gerolzhofeni plébániatemplomba: annak a 380 frank családnak az utódai érkeztek, akik hazájukat 1724-ben Magyarország irányába elhagyták. Köztük 66 család származott Gerolzhofenből, akik nemcsak Eleket, hanem a szomszédos Romániában levő Szentmártont is újra benépesítették.

Olvasás folytatása “Az első Bánáti Búcsú Gerolzhofenben”
Kategóriák
archiv család emberek politika Rapajkó történelem utazás

Világosról jöttek Elekre

Ha  ránézünk  ennek a házaspárnak a fényképére,  mely egy kereszten található az eleki római katolikus temetőben,  akkor két idős embert láthatunk. Ez  a két fénykép valószínűleg nem sokkal haláluk előtt készülhetett.

Mit tudhatunk ma róluk? A katolikus halotti anyakönyv szerint mindketten a közeli Világosról (ma Románia) jöttek Elekre,  hogy mi volt ennek az oka,  nem tudjuk.

Olvasás folytatása “Világosról jöttek Elekre”
Kategóriák
archiv család egyház emberek politika Rapajkó történelem

Szál Antal (1795-1875), aki legtovább volt eleki plébános

Szál Antal 1795-ben született Aradon. Pappá szentelése után először káplán volt,  majd pedig 1820-tól 55 évig plébánoskén szolgált Eleken,  így  eddig ő az,  aki ilyen egyházi beosztásban a legtovább tevékenykedett lakóhelyünkön.

(A fényképe az eleki plébánián található,  eddig nagyobb nyilvánosságot még nem kapott!)

Gondoljunk bele,  amikor idejött,  még nem volt reformkor,  de amikor meghalt (1875.  január 7.),  már nyolc éve létezett az Osztrák-Magyar Monarchia!

Az anyakönyvi bejegyzés szerin a halál oka marasmus senilis,  vagyis valószínűleg egy olyan betegségben halhatott meg,  mely az öregséggel jelentkező fertőzés lehetett,

Olvasás folytatása “Szál Antal (1795-1875), aki legtovább volt eleki plébános”