Dr. Kiss-Rigó László (1955-) 2006. augusztus 26-tól a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke.
A püspöki jelmondata: Erő, szeretet, józanság, a címerében is szerepel.
Forrás: www.uj.katolikus.hu.
Rapajkó Tibor
A mai napon az elekfoto látogatottsága elérte az ötvenezer rákattintást!
Ez azt jelenti, hogy valamivel több, mint két év alatt ennyiszer kattintottak rá oldalunkra a látogatók.
Ehhez jön még a német változat nézettsége, ami ennek töredéke, viszont fontos számunkra, hogy az arra érdemes cikkek a nagyvilág számára is könnyebben elérhetőek legyenek.
Minden kedves olvasónknak köszönjük a kitartó érdeklődést!
Üdvözlettel, elekfoto
A békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ szervezésében ma Eleken járt a Kisnemesi Otthonok XII. Országos Találkozójának csoportja. A vendégek (akik közül sokan építészek, vagy az épített örökség megőrzése iránt érdeklődő emberek) több napos programjuk során környékbeli nevezetes épületekhez jutottak el.
A mai napon
Gyerekkori emlékeket idézett fél a gyulai honlap története a pont húsz éve elhunyt Schriffert Antal úrról, akit a legtöbben “a talicskás” néven ismertek. Sorsa hasonló volt az eleki németekéhez: a háború után kényszermunka-táborba került, ami mély nyomot hagyott lelkében. Az őt nem ismerők számára esetleg ijesztőnek tűnő rongyos külseje tudatos döntés eredménye volt, mivel megfogadta, hogy addig fog rongyokban járni, amíg az orosz megszállók hazánkban vannak. Története elolvasható a gyulai honlapon itt: www.gyulavaros.hu/objektiv-nelkul/schriffert-ur-a-gyulai-talicskas-ember
A kép forrása is a fenti honlap.
Amint figyelmesebb olvasók már észre is vették, elindítottuk az Eleki Kisokos című állandó oldalt a honlapon, ami a fekete menücsíkon érhető el.
Itt eleki vonatkozású honlapok, információk felé mutató linkeket helyeztünk el. Célunk az, hogy az Elekkel, vagy velünk, elekiekkel kapcsolatos információk könnyebben elérhetők lehessenek.
Ha Ön is rendelkezik idevágó információval, jelentkezzen bátran, a menüben megadott elekfoto e-mail címen!
Üdvözlettel, elekfoto
Mint közismert, az eleki művelődési központ 1994-től Reibel Mihály (1889-1959), egykori eleki plébános nevét viseli, hisz neki is köszönhető, hogy 1924-29-ig felépülhetett ez a fontos intézmény, igaz akkor az egyház volt a tulajdonos.
Az azonban viszont kevésbé köztudott, hogy ez az épület a végleges formáját csak 1942 után nyerte el, amit az eleki plébánián található 1942. június 4-én készült tervrajzzal tudjuk bizonyítani. (A tervező a makói Bogdán Károly volt.)A bővítési tervek szerint mozi és néprajzi múzeum is működött volna itt. Az utóbbiról nincs tudomásunk, azt viszont tudjuk, hogy pl. Reibel Mihály komolyabb helyi régészeti gyűjteménnyel rendelkezett! (Vajon mi lett ennek a gyűjteménynek a sorsa?)
A főtéren álló kiűzési emlékmű nemrég bekerült a Köztérkép című. igen érdekes honlap gyűjteményébe. A honlap közösségi alapon szerveződve 2006 óta gyűjti a különböző országokban fellelhető köztéri műalkotások adatait, és készít róluk leírásokat. Érdemes megnézni!
Elérhető itt (link): http://www.kozterkep.hu/~/19915/Nemetek_kitelepitesenek_emlekmuve_Elek_HU_2001.html
Mivel településünkön nem csak ez az egy szobor található, érdemes lenne összegyűjteni az információkat a többiről is, majd elküldeni az oldalra.
Két év telt el, amióta megjelent az elekfoto első cikke.
A ma már ódonnak mondható, két megapixel felbontású hp 635 fényképezőgéppel készült képek megjelenítésével, valamint régi fotók gyűjtögetésével indult, egyszemélyes magánkezdeményezés azóta kinőtte magát. Eleinte a célkitűzésünk az volt, hogy az Eleken történő eseményekről készített fotókkal rövid “hírek” jelenjenek meg.
Mivel manapság a fényképek készítése a sokféle alkalmas digitális eszköz segítségével nem jelent műszaki problémát, sem nagy anyagi terhet, egyfajta érdekes hobbiként kezdődött a blog működése. Több forrásból is rendelkezésre álltak archív anyagok, így a régi korok előbukkant eleki vagy környékbeli emlékeinek a megörökítését, közzétételét is elkezdtük.
Eleinte havi két-három bejegyzés jelent meg, ezeknek a számát bárki könnyűszerrel megállapíthatja, ha a jobb oldali menüben az egyes hónapokra kattint, és összeszámolja a megjelenő cikkeket. Manapság havonta nagyjából hat-tíz bejegyzés jelenik meg, tehát mondhatjuk, hogy körülbelül hetente kétszer vagy néha háromszor is lehet újdonságot találni nálunk.
Időközben megszűnt, vagy legalábbis egyelőre anyagi okok miatt sajnálatos módon nem jelenik meg az Eleki Krónika című, sok éven át működött önkormányzati újság, így a korábban ott megjelentethető (főleg történelmi témájú, de akár aktuális eseményeket bemutató) cikkek egy része a továbbiakban nálunk találhatja meg olvasóit.
A blog készítése szabadidős tevékenységként működik, így általában nincsenek fix megjelenési időpontok, mint egy “hagyományos”, papír alapú újságnál. Törekszünk arra, hogy egy jelenkori eseményről nagyjából a megtörténte idején tudósítsunk, de mivel nincs igazi “szerkesztőség”, nincs kötött munkaidő sem, így az egyes írások megjelenése is viszonylag kötetlen. Tartalmunk sokszor függ a kedves olvasók által épp beküldött anyagoktól is.
A tánc, a szórakozás a mai fiatalok életének fontos része; nem volt ez másként a szülők, nagyszülők, dédszülők ifjúsága idején sem.
Az alábbi fényképek arról tanúskodnak, hogyan biztosították Eleken a múlt században- olykor nehéz történelmi időszakokban is- a kulturált szórakozást az arra vágyóknak. Meghatározta ez a község szellemi arculatát, társadalmi életét is.
Az első kép1938 körül készült, vélhetően a „Lange Gasse”-n (ma Lőkösházi út) lévő egykori Ipartestület épületében. Ifj. Gavenda Béla békéscsabai tánctanár oktatta ekkor az ifjúságot a tánc- és illemtan rejtelmeire. A 2. sorban jobbról a második fiatalember Radnai László, a negyedik Mahler/ Mester György, az eleki iskola későbbi tanárai, ekkor minden bizonnyal nyári vakációjukat élvező főiskolás diákok.
(A felső sorban balról az 5. személy talán Zöllner György, a Kétegyházi úton lévő egykori hengermalom tulajdonosának a fia.)
A Németországban élő Franziska Niedermayer szerint 1945-ben is volt tánciskola Eleken, amikor az oroszok/ szovjetek már a községben voltak.
Körülbelül negyven vendég és egyesületi tag jelenlétében tartották meg az elekiek az idei “Mitte in der Fasta” rendezvényt szerdán, március 6-án a kétegyházi úti egyesületi székházban. A meghívott vendégek között jelen volt Pluhár László polgármester úr és neje, a jó szomszéd, Kalaman János plébános, Pelle László iskolaigazgató és különleges vendégként Mester Klára, iskolánk névadójának, Mester (Mahler) Györgynek a leánya.
Már a vendégek érkezése előtt elkezdődtek a komoly előkészületek. Több, mint 200 tojást kellett kifújni, ami az önkéntes konyhaszemélyzet részéről sok időt és erőt vett igénybe.
Az öt tojáshéj-koszorú elkészítése után már szinte minden meghívott vendég megérkezett, és nem sokkal ezután a társaság útra kelt a Lizi-kúthoz, ahol a leány figuráját feldíszítették a koszorúkkal.
A koszorúk elhelyezésének feladatát az idén Strifler Zoltán vállalta.
Még a sötétség beállta előtt készült néhány fotó az ünnepélyes pillanat megörökítésére. Ezután mindenki visszasétált az egyesületi házba, ahol a finom rántotta már készen várt az éhes résztvevőkre.
A “Putza”-Puppe idevágó szólásokkal illusztrált bevonulása után, melyet Wittmann György és Klemm Tamás mutatott be, megkezdődhetett a kellemes vacsora.
A finom rántotta elfogyasztása után Nádor Gabriella, Kocsisné Erzsébet, Wittmann György és Klemm Tamás előadásában régi eleki dalokat hallgathatott a nagyérdemű közönség,
ami nagy tetszést aratott köreiben.
Mester Klára pedig magával hozott egy régi kazettát édesapja tudományos gyűjteményéből, amelyről további szép régi dalokat hallgathattak. Ezeket a 60-as évek kezdete táján Biroga Ádám adta elő saját készítésű gombos harmonikáján.
Mindenkit elvarázsoltak a szép régi dallamok, amelyek így 50 évnyi raktározás után jutottak el újra az elekiekhez. A felvételek tulajdonosa megígérte a jelenlevőknek, hogy a digitalizálás és a rendszerezés után vissza fogja juttatni őket az elekieknek.
A szép ünnep után mindenki jóllakottan és vidáman ment haza.
Köszönjük szépen mindazon tagjaink nagyszerű munkáját, akik hozzájárultak a többiek szórakoztatásához!
Forrás: Verein der Deutschen in Elek
Fotók: Klemm Tamás, Wittmann László
elekfoto 