“Blickfangos” címre bukkantam a minap az egyik könyvesboltban. Vajon mire vonatkozik a kérdés? Elek földrajzi fekvésére, netán hajdanvolt nagyságára, jelentőségére?
A németországi „BVA“ honlapján megjelent a német parlament pénzügyi bizottságának döntése az egykori német állampolgárságú vagy NÉMET SZÁRMAZÁSÚ polgárok kényszermunkára hurcolás miatti kártalanításáról.Aki a BVA honlapján elérhető űrlapokat kitöltve a szükséges bizonyítékokkal együtt beadja a kérelmét, az a személy, vagy hozzátartozója 2 500 EURO egyszeri kártalanításban részesül. (Beadhatja a kérelmét még élő málenkij robotos, és a 2015. november 27-e után meghalt málenkij robotos házastársa, vagy gyermeke.)
Az alábbi német nyelvű levél tartalmazza azt a linket, ahonnan a szükséges dokumentumok letölthetőek.
Sehr geehrte Damen und Herren,
Liebe Landsleute,
Der Haushaltsausschuss des Deutschen Bundestages hat am 6. Juli 2016 die Richtlinie über eine Anerkennungsleistung für ehemalige deutsche Zwangsarbeiter (sog. ADZ-Anerkennungsrichtlinie) gebilligt. Danach sollen die Betroffenen für ihr erlittenes Zwangsarbeiterschicksal eine finanzielle symbolische Anerkennung in Höhe von 2500 € erhalten.
Die ADZ-Anerkennungsrichtlinie trat am 1. August 2016 in Kraft, dementsprechend ist das Antragsformular mit erläuternden Hinweisen seit dem 1. August 2016 auf der Homepage des Bundesverwaltungsamtes unter www.bva.bund.de/zwangsarbeiter
(http://www.bva.bund.de/DE/Organisation/Abteilungen/Abteilung_BT/Zwangsarbeiter/zwangsarbeiter_node.html) erreichbar.
Unter der genannten Internetadresse finden Sie folgende Dokumente:
– ADZ-Anerkennungsrichtlinie,
– Merkblatt (mit den wichtigsten Informationen zur Antragstellung),
– Antragsformular,
– Vollmachtsformular.
Die wichtigsten Informationen laut Richtlinie sind kurz zusammengefasst die folgenden:
- Den Anerkennungsbeitrag können ehemalige deutsche Zwangsarbeiter, die als Zivilpersonen aufgrund ihrer deutschen Staatsangehörigkeit oder Volkszugehörigkeit kriegs- oder kriegsfolgenbedingt zur Zwangsarbeit herangezogen wurden erhalten.Berechtigte laut Richtlinie sind also Personen die wegen ihrer deutschen Staatsangehörigkeit oder deutschen Volkszugehörigkeit zwischen dem 01.09.1939 und vor dem 01.04.1956 durch eine ausländische Macht zur Zwangsarbeit verpflichtet wurden. Antragsberechtigt ist nur, wer als Zivilperson zur Zwangsarbeit verpflichtet wurde.
- Können Hinterbliebene die Leistung erhalten? „Wenn der Berechtigte in der Zeit zwischen dem 27.11.2015 und dem 31.12.2017 verstorben ist (!!!), kann ein Hinterbliebener (d.h. ein Kind oder Ehegatte) die Anerkennungsleistung erhalten.“ Als Grundlage der Richtlinie dient nämlich die Entscheidung des Deutschen Bundestages vom 27. November 2015. Ist also jemand der Zwangsarbeit geleistet hat, vor diesem Datum verstorben, können die Hinterbliebenen diese Leistung leider nicht erhalten.
- Wo und wie ist der Antrag zu stellen? Die einmalige Anerkennungsleistung erhalten Sie nur auf schriftlichen Antrag. Der Antrag ist in deutscher Sprache an das Bundesverwaltungsamt, Außenstelle Hamm, Alter Uentroper Weg 2, 59071 Hamm, Deutschland zu richten.
Für Auskünfte steht Ihnen ein telefonischer Service in Deutschland
unter folgender Telefonnummer zur Verfügung: +49 (0)22899 358 9800.
Per Mail erreichen Sie die Servicestelle unter: adz@bva.bund.de
- Bis wann kann der Antrag gestellt werden? Die Antragsfrist endet am 31.12.2017 (Ausschlussfrist).
- Wer ist von der Anerkennungsleistung ausgeschlossen? Nicht leistungsberechtigt ist, wer der Leistung unwürdig ist. Unwürdig ist gemäß § 8 Abs. 3 der Richtlinie insbesondere, wer
- der nationalsozialistischen oder einer anderen Gewaltherrschaft erheblich Vorschub geleistet hat oder
- Kriegsverbrechen oder Verbrechen gegen die Menschlichkeit begangen oder daran teilgenommen hat oder durch sein Verhalten gegen die Grundsätze der Menschlichkeit verstoßen hat oder
- in schwerwiegendem Maße seine Stellung zum eigenen Vorteil oder zum Nachteil anderer missbraucht hat.
Forrás: http://www.heimatmuseum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1253%3A2016-08-11-09-15-21&catid=58%3Ahirek&Itemid=88&lang=hu
Erről a kártalanításról az egyik kereskedelmi rádióban is hallottam egy riportot. Abban azt javasolták, hogy az érintettek vegyék fel a kapcsolatot a helyi német kisebbségi önkormányzattal, ott valószínűleg tudnak segíteni.
A magyarországi (Magyar Állam által fizetett) kárpótlásról itt: http://www.zentrum.hu/hu/2014/07/karpotlas-malenkij-robot-tuleloknek/ lehet olvasni.
Wittmann Attila
Kategóriák
Sörraktár Eleken
Egy aukciós oldalon leltem rá erre a sörösüvegre. Sajnos már az aukció lezárta után, így nem tudtam megvásárolni, de a képet azt most közkinccsé tudom tenni.
Az üveg bizonyítja, hogy a Drehernek Eleken volt egy sörfőraktára. Azt már eddig is tudhattuk, hogy nálunk hagyománya van a bor készítésnek és fogyasztásnak. De ezek szerint a “sörös életben” is fontos szerepet töltött be a település.
Wittmann Attila
A Bánhidy kastély a II. világháború után iskolaként üzemelt tovább. Egy elég kis létszámú osztály járt ide. Ezeket a képeket az internetet böngészve találtam meg.
Íme a kastély iskola. Ezt a címert 1957-et követően vezették be, tehát a kép biztosan 1957 után készült.
Eleken is él még olyan személy aki bizony ebbe az iskolába járt egy rövid ideig. A képek megtalálhatóak:
https://gallery.hungaricana.hu/hu/Fortepan/38242/?img=0&bbox=-1524%2C-3220%2C6524%2C48
https://gallery.hungaricana.hu/hu/Fortepan/38245/?img=0&bbox=-1891%2C-4128%2C8547%2C112
Kapcsolódó cikkeink:
Wittmann Attila
Kategóriák
Csermő
A korábban Arad vármegyei település ma Románia területén található, Borosjenőtől 20 km-re északra. Első hallásra senkinek nem mond ez a településnév semmi különöset. Azonban a történetét böngészve két érdekességre is rábukkanhat az érdeklődő.
A wikipédia szerint:
“A település hányatott sorsú, többször újratelepítették. 1828-1838-ban Fascho József, báró Bánhidy Antal, Vásárhelyi János és gr. Königsegg szerezték meg a kincstártól, majd román és Békés és Bihar vármegyei jobbágyokat telepítettek be.”
“Míg 1854-ben Almáskamarásról és Szentmártonból német földműveseket telepítettek be, és ekkor alapították a római katolikus plébániáját is.”
A vasútállomás épülete 2012-ben. (Forrás: internet)
Az 1828-1838-as betelepítésben Bánhidy Antal és Vásárhelyi János is részt vett. Báró Bánhidy Antalnak a mai Lőkösháza területén voltak birtokai és kastélya. Vásárhelyi János volt a mai Vásárhelyi-Bréda kastély építtetője, aki szintén birtokkal bírt Lőkösháza területén. Az biztosan állítható, hogy ezen betelepítéskor jó eséllyel az akkori Elek területéről is költöztethettek oda jobbágyokat.
Mint tudjuk sok eleki származású él Szentmártonban és Almáskamaráson (amely települést eleki németek telepítették újra). Szinte biztos, hogy az 1854-es betelepítés őket is érintette.
Így vélhetően ma is élnek eleki német származásúak Csermőn.
A 2002-es népszámlálás szerint azonban a magukat német nemzetiségűnek valló lakosok száma már csak 16 fő az 1824-ből.
Számomra az az igazi “testvértelepülés” ahol őseink másik ágának leszármazottai laknak. Mondjam azt “unokatestvéreink”, hiszen közös ősöktől származunk. Ilyen például Lőkösháza, Ottlaka, Szentmárton, Álmáskamarás és most kiegészíti a sort Csermő. Igaz a magukat német nemzetiségűnek vallók száma folyamatosan csökken ezen a településeken, de mindettől függetlenül az őseit senki sem tagadhatja le.
Wittmann Attila
Forrás:
Az internetet böngészve találtam rá erre a “frissnek” nem mondható cikkre, amely arról szól, hogy újabb fényképet találtak a gyulai “talicskás emberről”. Számomra ikonikus Schriffert Antal alakja. Gyermekként volt szerencsém őt látni, bár akkor még nem tudtam, nem “értettem”, hogy mit is látok.
Manapság már szinte alig fellelhetőek azok az értékek, amelyeket ő képviselt. Ki vállalná fel önszántából, hogy rongyokba járjon, csak azért mert így akar tiltakozni a “rendszer” ellen? Ki az aki évtizedeken át kitartana az elvei mellett úgy, hogy azzal a saját életét nehezíti meg? Manapság ez nem “divat”, inkább legyünk toleránsak, simulóak, “rugalmasak”…..
Újra kelendő kifejezés lett a “hős” szó használata, szinte bárki kiérdemelheti, ha kicsit többet tesz mint mások. De ezek a mai “hősök” a szememben fel sem érnek Schriffert Antal nagyságához. Számomra az igazi hős!
A fénykép és a hozzá tartozó cikk itt olvasható:
http://www.gyulaihirlap.hu/102560-ujabb-foto-kerult-elo-schriffert-urrol-a-gyulai-ta
Kapcsolódó cikkünk:
Wittmann Attila
Sok érdekes programmal készültek az idei Világtalálkozóra is a szervezők.
Az esemény most is a péntek délutáni “bevonulással” kezdődött, és a vasárnap esti tűzijátékkal végződött.
Az Elek TV jóvoltából (köszönet Tóbiás Sándornak) az események nagy részéről jó minőségű videofelvételek készültek, melyek a youtube-on elérhetőek.
A Világtalálkozó programja
A számomra fontosabb események youtube-on:
A megnyitót immár hagyományosan a Laudenbach-téren tartják.
A szombaton délelőtt tartott megemlékezés ünnepi műsorát Klemm Tamás és Szabó Ágnes rendezésében a Dr. Mester György Általános Iskola diákjai adták elő.
A magyarországi németek kulturális hagyományai örvendetes módon egyre több településen újraélednek. Az ifjúsági és felnőtt tánccsoportok, énekkarok, a tájházak hagyományőrző körei vidám együttlétet jelentenek a résztvevőknek, rendezvényeik az óvodák és iskolák német nemzetiségi oktatását is színesebbé teszik .
Bizonyára sokan őriznek még fényképeket a 60-as évekböl, amelyeken az eleki Általános Iskolában bemutatott színdarabok egy-egy jelenete látható.
Hogy milyen színes volt a diákélet az 1960-as években Eleken, bizonyítják a szinte évente bemutatott színdarabok.
Dalia: Andrási Károly, Szirmocska: Gáspár Klára, Öreg királyné: Csigér Teréz, Öreg király: Román Péter,
Ardorár királyfi: Borgye György, Hableány: Ament Kornélia
elekfoto 