Kategóriák
épületek egyház emberek esemény művészet Rapajkó szakma

A nem régen megnyílt eleki cigány tájház az országban a második!

A tájház az ifj. Rozsdás János által készített faliképpel

2012. augusztus 16-tól új látványossággal lett gazdagabb városunk,  hisz ezen a napon átadásra került az eleki,  illetve általában a cigányságnak emléket állító cigány tájház.

(Hazánkban az első cigány tájházat a szabolcs-szatmár-bereg megyei Hodászon adták át még 2001-ben.)

Fontos kiemelni,  hogy önerőből valósult meg ez a nemes elképzelés, hisz  Erdődi Ferenc (1946-) és felesége,  Lakatos Julianna (1952-) az egykori szülői házat varázsolták újjá,  így megmentették az utókornak,  sőt be is  rendezték  a több évtizede gyűjtött tárgyakkal.

Erdődi Ferenc, Kalaman János, eleki plébános és Lakatos Julianna

A mostani tájháznak otthont adó épületet Lakatos Sándor (1910-86) még 1943-ban építette saját kezűleg!

A tájházban meg lehet tekinteni a következőket: a hálószobában pl. azt az ágyat,  ahol Erdődi  Ferenc is  született,  illetve azokat a kegytárgyakat,  melyek a cigányság vallásosságát hűen kifejezik.

A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket,  de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is,  melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek.

A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők,  amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző,  pl. fúrók,  különböző nádvágó eszközök.

A tervekben többek között az szerepel,  hogy ki fogják állítani a helyi vályogvetéssel kapcsolatos eszközöket,  illetve egy echós szekeret,  ami viszont nem helyi hagyomány,  de a cigányság múltjához  hozzá tartozik.

A dolognak az is az érdekessége,  hogy  Erdődi Ferenc nem cigány származású,  de már gyermekkora óta voltak cigány barátai,  elmondása szerint a 41 évnyi boldog házassága alatt azonban  szívében már cigánnyá vált.

Ennek a sikertörténetnek,  vagyis a tájháznak  talán az lehet az üzenete,  hogy mindenhol van valamilyen érték,  amit be lehet mutatni,  nem kell mindent “fentről” várni,  így is lehet Elek,  de a cigányság  jó hírét kelteni,  hisz azóta már sokan keresték fel a tájházat,  sőt a Magyar Rádió egyik műsora is foglalkozott a témával.

A konyha a megnyitó napján

A Dankó utca 6. szám alatt található cigány tájházat bárki felkeresheti,  belépőt sem kell fizetni,  csak előtte kell jelezni a szándékot akár személyesen is (Dankó utca 4.),  mindenkit szeretettel fogadnak!

(A fényképek forrása:  kareszzsolez.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
emberek iskola Rapajkó sport

Budai Alex, a sikeres eleki thai bokszoló

Budai Alex thai-boxoló
Budai Alex thai bokszoló

Városunkban él Budai Alex,  aki sikeres sportolónak számít,  hisz a közelmúltban a következő eredményeket érte el:

A  Wako Kick-Box II. oszt. Magyar Bajnokság K-1 szabályrendszerben 75 kg-ban 2-dik helyezés 2009-ben,   a X. Szuperinfó Mikulás Kupán 71 kg-ban 2-dik helyezés  K-1 szabályrendszerben 2010-ben, a  Wako  Kick-Box és K-1 Magyar Bajnoki I.forduló felnőtt kategóriában 3-dik helyezés  K-1-ben szintén 2011-ben. (A fényképen mint  K-1 Magyar Bajnokságon 75 kg-ban 2009-ben Pécsett megszerzett magyar bajnok látható!)

(Végül,  de azért mégsem teljesen utolsó sorban,  meg kell említenünk azt is, hogy Budai Alex a gyulai központú Harruckern Középiskola eleki tagintézményének  érettségi előtt álló diákja is!)

Nem régen vele beszélgettünk.

– Alex,  miért választottad ezt a sportágat, mármint a K-1-et?

– Azért,  mert másban nem találtam magamat  jónak,  mint ebben a sportban,  a focit is elkezdtem,  de éreztem,  hogy az nem nagyon megy, és ezért abbahagytam,  így vágtam bele a küzdősport világába. A K-1 tetszett nagyon,  ezért  is űzöm a mai napig is.

– Alex,  hol  kezdtél el versenyszerűen  sportolni?

– Sok helyre kezdtem eljárni pl.  Elekre a Gyuszek Team-hez, aztán Rácz Déneshez  Békéscsabára,  majd   ő vitt el magával Békésre a Szeged Tigers Club egyik
csapatához,  mert  ahogy én tudtam,  a békési thai-box klub edzője,  Szabó Sándor a békéscsabai Lakótelepi SE és a Szeged Tigers csapatának az edzője  is.  Szabó Sándor indított el a pályafutásomon,  amit  nagyon köszönök neki. Igazán nagy tudású emberről van szó,  aki kiváló edzőnek számít Békés megyében.

–  Most hol folytatod tovább sportpályafutásodat?

– Kétegyházán a Dragons Team-nél vagyok éppen Nagy László fekete öves mesteredzőnél. Sajnos,  tanulmányaim miatt nem tudok már Békésre átjárni,  sok mindent tervezek a jövőre vonatkozólag,  hisz  Szegedre szeretnénk menni a barátnőmmel. Szerencsére az edzések Kétegyházán nagyon hasonlítanak a békési edzésekre,  és Kétegyháza sokkal közelebb van Elekhez.

-Voltak már komolyabb mérkőzéseid?

-Persze volt  sok edzőmeccsem is meg profi és amatőr mérkőzéseim is,  mindenbe belekóstoltam.  Döntős is voltam már, sajnos ott nem sikerült még győznöm, de voltam már bronzérmes is.  Hála istennek részt vehettem  gálákon és  különböző rendezvényeken,  amelyek különleges élményeket jelentettek számomra!

-Köszönjük az interjút,  és azt kívánjuk,  hogy élet minden területén sikeres legyél!

Rapajkó Tibor

Kategóriák
egyház emberek esemény háború iskola politika történelem Uncategorized

Megjelent a „Csepregi könyv”

Eleken is sokaknak cseng ismerősen Dr Csepregi Imre plébános, pápai prelátus neve. A makói születésű plébános 1913-1931 közt Eleken, majd 1931-1954-ig Makón szolgált. 1944. szeptember 22-től, 1953. június 8-ig naplót vezetett. A kézirat terjedelme 3363 oldal, számítógépen 1700 oldal. A naplót nem magának hanem az utókornak vezette, hogy így segítségével ismerjék meg az általa átélt diktatúra mindennapjait. A napló majdnem tűzre került, ám pár lelkes embernek köszönhetően mára könyv lett belőle. A mű összeállítása nem csak a kézirat nagy terjedelme miatt volt nehéz. A szocialista diktatúra miatt a napló egy részét latinul írta.

Csepregi könyv-b

De hála Tóth Ferenc szerkesztőnek a könyv első kötete 2011-ben megjelenhetett, méghozzá Dr Csepregi Imre plébános születésének 130., makói plébánosi kinevezésének 80. évfordulóján.

A második kötet bemutatója a napokban volt. Aki szeretné megvásárolni az keresse a makói Kincskereső Könyvesboltot (30/455-39-99).

A könyvben több eleki vonatkozású bejegyzés is található, hiszen a plébános hiába költözött Makóra, nem feledte az elekieket!

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek közigazgatás történelem Uncategorized

Bréda kastély 1939.

Mivel egészen a második világháború végéig Elekhez tartozott Lőkösháza is, ezért kissé a lőkösházi vonatkozású emlékek iránt is érdeklődök. Mostanában sikerült hozzájussak egy ritka képeslaphoz, amin a brédai kastély látható. A képeslap 1939-es kiadású.

Bréda Kastély 1939.

A napokban Kotroczó Józseftől (Lőkösháza) kaptam e-mail-ben a Bréda kastélynál készült következő ritka, a maga nemében  egyedülálló képeket.

A földesúr felesége és fia

A képek valószínűleg 1944-ben készültek.

Cselédek a gyerekekkel

A fotók Kotroczó József tulajdonát képezik és szívesen mesél bárkinek a régi időkről.
 A képekre kattintva azok nagyíthatóak.

Wittmann Attila

Kategóriák
emberek háború közigazgatás politika Rapajkó utazás

Két térkép a magyarországi németekről

Magyarország területén arányában a legtöbb német 1890-ben élt, hisz  az akkori országos népszámlálás szerint hazánk össznépessége 15. 261. 000 fő volt,  amiből  1. 999. 000 fő jelentette  a német népességet, ami  13, 1 %-ot tett ki.

A következő népszámlálási adatok viszont csökkenést jelentenek,  ami részben magyarázható az önkéntes asszimilációjával,  illetve a területi veszteségekkel is

Az viszont érdekes,  hogy 1920-ban vallották magukat legtöbben németnek,  a 7. 987. 000 össznépességből 550. 000-en,  vagyis 6, 9 %-ban,  1941-ben egy teljesen más történelmi helyzetben is “csak ” 5, 1%-ban (475. 000-en),  a mai Magyarország területén akkor 10.  245. 000-en éltek.

Érdemes összevetni az egykori és a mostani helyzetet bemutató térképet.

A magyarországi németség 1930-ban

Egykoron,  még a megcsonkított országban is a Dunántúlon élt a legtöbb német,  főleg Baranyában, Veszprémben,   Komáromban,  de pl. Sopronban és környékén is.

A térképen is jól látszik,  hogy a Duna mentén Bácskában is sok német élt akkor.

Trianon következtében az eleki és az almáskamarási németek szó szerint a határ mellé szorultak,  pedig közismert,  hogy ” Eleken túl is” élnek németek.

A térképen nem tüntetik fel Mezőberényt név szerint,  csak az ott élő németség “szigetét”.

A magyarországi németség 2001-ben

Ehhez képest jóval kedvezőtlenebb állapotokat olvashatunk le a mostani térképről,  vagyis 2001-ből. (Sajnos.)

2001-ben hazánk népessége 10.  245. 000 főre csökkent,  amiből csak  34 ezren vallották magukat németnek,  ami csak 0,  3%-nak felel meg!

Eleken 2001-ben 99-en vallották azt,  hogy otthon németül beszélnek,  ami a tragikus előzmények miatt nem is olyan rossz arány az 5. 500 fős össznépességen belül.

A németség arányának tragikus változása az 1945 utáni elűzetéssel magyarázható,  hisz az ország ekkor veszítette el a németség kb. 2/3-t!

Éppen ezért örülhetünk annak,  hogy az egykori tömb német területek helyén megfogyva,  de törve nem ma is él egy viszonylag jelentős német népesség,  főleg a Dunántúlon! (Ezek főképpen a  rendszerváltoztatással magyarázhatók.)

Az már tragikus,  hogy a mostani állapotokat bemutató térkép már fel sem tünteti Eleket,  csak Almáskamarás területét,  vajon miért?

Az viszont érdekes,  hogy az előző térkép nem tud pl. a borsodi,  szabolcsi németekről.

Azt azért el kell mondanunk,  hogy 1994-98-tól a mai Békés megyében a következő településeken működnek német nemzetiségi önkormányzatok:  Gyula,  Elek,  Almáskamarás, Gyomaenrőd, Mezőberény,  Orosháza, Kétegyháza. (A most bemutatott térképek sem tüntetik fel ezeket a településeket,  csak töredéküket!)

A Rubicon 2012 novemberi lapszáma

Akik kíványcsiak arra,  hogy mikor és miért érkeztek Magyarországra németek,  illetve milyen tragédiákat kellet elszenvedniük,  azok olvassák el a Rubicon 2012 novemberi lapszámát (www.rubicon.hu),  a térképeket és az egyéb adatokat mi is onnan vettük át.

Rapajkó  Tibor

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény ipar iskola mezőgazdaság művészet Rapajkó tánc zene

Kollégiumi életkép az 1960-as évekből

Egy korabeli “buli” a kollégiumban

Elek oktatási és  kulturális  életében az 1960-as évek elején jelentős változás következett be a szakiskola (1962),  illetve a gimnázium alapításával (1963).

Mind köztudott, az akkori szakiskola a mezőgazdasághoz kapcsolódó képzésekben ért el jelentős sikereket,  míg a gimnázium pedig a felsőfokú tanulmányokra való felkészítésben volt sikeres.

Mint ahogy a mostani fényképünk  is bizonyítja,  a tanulás mellett azért jutott idő a diákoknak a szórakozásra,  a szakiskolai kollégiumban is.

Ezen az  1964-ben készült,  enyhén rongálódott  fényképen valószínűleg I. és II. osztályosok táncolnak önfeledten egy korabeli slágerre. (Akkor még egy lemezjátszó is nagy kincsnek számított,  a lemezekről nem is beszélve!)

Ez a kis kollégiumi életkép még azért is érdekes lehet,  mert pl.  jól visszaadja az akkori múlt és a jelen egymás mellett élését is,  hisz  a fotón mindenkinek modern hajfrizurája van, de láthatunk egy fejkendős nőt is (szülő,  alkalmazott?).

A ruházat is sokatmondó,  hisz az viszonylag egyszerű,  de van már női nadrág is.

A képen látható egykori szakiskolás diákok ma már nagymamák lehetnek,  vajon ki ismeri fel őket?

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház emberek esemény közigazgatás politika történelem

Reibel Mihály temetése 1959-ben

Reibel Mihály (1889-1959) egykori eleki plébános 1959 novemberében hunyt el, miután 1956-os tevékenysége miatt meghurcolták, és egy időre a márianosztrai börtönbe került. Az ő temetését ábrázolja a fénykép – a menet éppen a tanácsháza (egykori főszolgabírói hivatal) előtt vonul el, a temető irányába.

Reibel Mihály temetési menete 1959. november 4-én
Reibel Mihály temetési menete 1959. november 4-én

Reibel plébánosról egy rövid életrajzot az általa épített, ma róla elnevezett eleki művelődési ház honlapján olvashatunk.

A fénykép Mag József családjától származik, köszönet érte!

Kategóriák
csoportkép emberek esemény iskola közigazgatás politika

Jótékonysági est a Reibel Mihály Művelődési Házban

Dr. Párducz László szülész osztályvezető főorvos megkeresésére az eleki önkormányzat jótékonysági akciót szervez a gyulai Pándy Kálmán Kórház szülészete javára egy korszerű szülőágy beszerzésének elősegítésére.

Az est fő szervezője, Dr. Heim Lajosné alpolgármester a művelődési ház vezetőjével, Árgyelán Györgynével.
Az est fő szervezője, Dr. Heim Lajosné alpolgármester a művelődési ház vezetőjével, Árgyelán Györgynével.

Ennek első állomása volt az október 13-án délután megrendezett jótékonysági est, melyen a Dr. Mester György Általános Iskola egykori és jelenlegi diákjai szerepeltek. A nézőközönség fejenként 500 Ft belépődíj fizetésével járult hozzá a gyűjtéshez. A gyerekek és fiatalok igen színvonalas műsorral kedveskedtek a közönségnek (erről bővebb fényképalbum később lesz).

Ezt az első akciót egy további követi majd november folyamán, amely egy jótékonysági bál formájában járul majd hozzá a célkitűzés eléréséhez. Ez utóbbi novemberben lesz, és a bálozó nagyközönséget várják majd rá szeretettel – minden rendes eleki polgárnak ott a helye!

Méhecskék és virágok az 1. számú óvodából
Méhecskék és virágok az 1. számú óvodából
Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény háború ipar iskola művészet politika tánc történelem technika utazás zene

Ünnepség a 100 éves vasút tiszteletére

Elek régen vasutas település volt, és lakói, amint korábbi cikkeinkből kiderül, szerették és megbecsülték vasútjukat. 1946-ban, idestova pontosan 66 éve, díszes ünnepséget tartottak az első magyarországi vasútvonal megnyitásának 100 éves évfordulója alkalmából. Utána még nem egészen huszonöt évig élvezhette Elek népe a vonatozást.

Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek az eleki Polgári Iskola udvarán.
Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek az eleki Polgári Iskola udvarán. Fotó: Császárné Sólyom Judit

Császárné Sólyom Judit küldte a két szép fotót az ünnepségen részt vevő akkori fiatalokról a következő tudnivalókkal:

A képek hátoldalán a következő olvasható: Elek, 1946. okt.16-án Díszpalotás: ‘csillagban’ a lányok: Engelhardt Juci, Szabó Rózsi, Bakos Klári, Mag Vali, Szarka Babi, Koller Erzsi, Csirmazin Eta, Győri Baba.  ‘Vágóban’ a ‘fiúk’: Szolcsányi Erzsi, Miklós Piri, Kovácsovics Erzsi, Niedermayer Veronka, Brandt Rézi, Varga Kati, Rónai Klári, Wittmann Joli.

Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek az eleki Polgári Iskola udvarán.
Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek. A fiú ruhákban is lányok voltak. Fotó: Császárné Sólyom Judit.

A képek tulajdonosa szerint a fiú polgári udvarán készült a kép, amikor a vasút megalakulásának 100 éves évfordulóját ünnepelték. Az ünnepség a Kultúrházban volt, csak a fotózás volt az iskola udvarán. A táncot Klárika, Mester György akkor még csak menyasszonya tanította be a lányoknak. Hatalmas sikerük volt, hogy a fiú ruhákba is csinos lányok öltöztek. A Brandt Rézi udvarlója egy óriási virágkosarat küldetett a színpadra.

Köszönjük a szép képeket!

Kategóriák
építészet emberek esemény közigazgatás művészet politika Rapajkó szakma történelem utazás

Nem csupán névadás-Tomcsányi Terem

2012. szeptember 19-én a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés  Megyei  Intézményfenntartó Központ szervezésében igen színvonalas rendetvényre került sor a mai megyeházán Főispánok  címmel.

Elsőként az úgynevezett tanácskozói teremben Erdős

Norbert kormánymegbízott és Gara Ágnes intézményfenntarói központ vezetője méltatta Tomcsányi József (1807-76),  egykori főispánt,

majd pedig dr. Erdész Ádám,  megyei levéltárigazgató vázolta fel annak az embernek az életpályáját,  aki a legtovább volt a megye főispánja,  1867-től egészen a haláláig.

Az előadó szerint Tomcsányi jelentősége óriási,  hisz az ő tevékenysége alatt épült ki a polgári közigazgatás a megyében.  A személye azért is hiteles,  mert pl.  részt vett szabadságharcban,  a bukás után visszavonult,  de nem alkudott meg,  csak akkor tért vissza a politikába,  amikor úgy látta,  hogy azt tisztességesen is meg lehet tenni.

Méltó arra,  hogy  termet nevezzenek el róla.  Erre a gesztusra azért  is szükség van,  mert ma is példa az ő egykori tevékenysége,  hisz ezzel is valamilyen módon kompenzálni lehet a kommunizmus alatt elveszett évtizedeket!

Ezek után sor került a táblaavatóra.

Az avatás után Erdős Norbert, Gara Ágnes  és dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató megnyitotta az aulában lévő,  megyei főispánokat bemutató kiállítást,

(Egy korabeli díszkard)

(Báró Harruckern János György,  egykori főispán,  és aki Elek újratelepítője is volt.)

majd következtek az előadások.