Kategóriák
archiv építészet egyház emberek művészet Rapajkó szakma

Plébániai pillanatok 1975-ből

Eszmecsere a műemlékvédelemről
Eszmecsere a műemlékvédelemről a plébánián

Az eleki plébánián több fénykép található a közelmúltból is,  melyek segítségével betekintést nyerhetünk  egy olyan világba,  amely  sok ember számára gyakorlatilag ismeretlen.

Az első képünkön Bozó Gyula festőművésztanár,  Wagenhofer Ede (1911-97),  akkori plébános és Votin József országos műemlékvédelmi felügyelő látható.

Valószínűleg a plébánia és a templom művészeti és történelmi értékeiről,  illetve azok megóvásáról beszéltek,  mint látható,  igen baráti hangulatban!

Erre a fontos találkozóra 1975. május 22-én került sor valószínűleg a reggeli vagy pedig a délelőtti órákban.

A plébános mint "házigazda"
A plébános mint “házigazda”

A megbeszélés valószínűleg sikeres lehetett,  hisz ez olvasható le az akkori eleki plébános arcáról is.

Wagenhofer Ede Bozó Gyulával
Wagenhofer Ede Bozó Gyulával

A vendégek természetesen megtekintették a templomot is.

Ezek az “egyszerű” fotók a mai szemlélődő ember számára több szempontból is érdekesek  lehetnek.

Kezdhetjük a legfontosabbal is, hisz  akkor a kommunista hatalom nem egyenrangú félként tekintett a katolikus egyházra (sem). Igaz,   már nem tartották őket annyira ellenségnek,  mint az 50-es években.

Ezt az enyhülést bizonyítják ezek a mostani fényképeink is,  amelyek jól adják vissza az igazi emberi gesztusokat!

Az is érdekes,  hogy a plébánián szerény volt a megvendégelés,  de ami jól megfelelt az 1945 utáni,  mindenhol általánossá vált szolgáló egyháznak (korábban uralkodó egyházról beszélhetünk),  de ez az egyház megújulásából következett,  és nem a kommunista elnyomásból!

Végül, de nem utolsó sorban az akkori korszak  jobb megértéséért szóljunk arról,  hogy akkor (1975-87) Lázár György (1925-) volt az ország miniszerelnöke,  mely hosszú korszak finoman fogalmazva nem “sikertörténet”,  hisz ekkor került Magyarország adósságcsapdába is.  1978-ban pl. az ország adóssága  8 milliárd dollár volt,  1987-ben már 16 milliárd dollár.  A hiteleket azért vették fel,  hogy a korábbiakat visszafizessék.  (Még ma is vannak olyanok,  akik  valamilyen hasonlót tennének!)

Igaz,  hogy 1985-ben új választási törvény vezettek be,  mely már megengedte a kettős jelölést,  de az akkori kommunista vezetők jelentős része ezt sem vállalta,  ők listán indultak,  ami mindent elárul az akkori hatalomról!

Bozó Gyula felvételei  az eleki plébánián találhatók.

Forrás:  Dús Ágnes szerk.:  Magyarország miniszterelnökei. Bp., 1993. 241 o.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
album csoportkép emberek esemény művészet politika tánc utazás zene

58. Bundes-Schwabenball in Gerlingen

Az idén, az április 20-i szombaton rendezték meg az ötvennyolcadik Bundesschwabenball-t (“szövetségi svábbálat”) a Magyarországról egykoron elüldözött magyarországi németek.

A németországban élö elekiek közös csoportképe az eleki tánccsoport tagjaival.
A Németországban élö elekiek közös csoportképe az eleki tánccsoport tagjaival.

A rendezvénynek a házigazdája a kezdetek óta a Stuttgart melletti Gerlingen városa.

Érdekes volt látni az elüldöztetésük ellenére több évtizede csárdást táncoló német tánckarokat. Az idei fö müsorszám viszont az eleki táncegyüttes fellépése volt, amit sokan megerösitettek a jelenlevök közül.

Duhaj elekiek a színpadon
Duhaj elekiek a színpadon

Köszönjük a szervezöknek a meghívást, valamint nem utolsósorban a táncosainknak és vezetöjüknek a kiváló szereplést!

További képek az itt található picasa galériában (Link)

Kategóriák
építészet emberek esemény modern művészet szakma történelem

A Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója Eleket is érintette

A békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ szervezésében ma Eleken járt a Kisnemesi Otthonok XII. Országos Találkozójának csoportja. A vendégek (akik közül sokan építészek, vagy az épített örökség megőrzése iránt érdeklődő emberek) több napos programjuk során környékbeli nevezetes épületekhez jutottak el.

A vendégekkel a Leimen-ház előtt. Balról jobbra: Wittmann György, Rapajkó Tibor, RÁday Mihály, Dr. Heimné Máté Mária alpolgármester, valamint Mészáros Zsuzsa fő szervező
A vendégekkel a Leimen-ház előtt. Balról jobbra: Wittmann György, Rapajkó Tibor, Ráday Mihály, Dr. Heimné Máté Mária alpolgármester, valamint Mészáros Zsuzsa fő szervező

A mai napon

Kategóriák
archiv építészet épületek egyház esemény művészet politika Rapajkó történelem

Egy tervrajz 1942-ből

Mint közismert,   az eleki művelődési központ 1994-től Reibel Mihály (1889-1959),  egykori eleki plébános nevét viseli,  hisz  neki is köszönhető,   hogy 1924-29-ig felépülhetett ez a fontos intézmény,  igaz akkor az egyház volt a tulajdonos.

Reibel Mihály (1889-1959)
Reibel Mihály (1889-1959)

Az azonban viszont kevésbé köztudott,  hogy ez az épület a  végleges formáját csak 1942 után nyerte el,  amit  az eleki plébánián található 1942. június 4-én készült tervrajzzal tudjuk bizonyítani.  (A tervező a makói Bogdán Károly volt.)A bővítési tervek szerint mozi és néprajzi múzeum is működött volna itt.  Az utóbbiról nincs tudomásunk,  azt viszont tudjuk,  hogy pl. Reibel Mihály komolyabb helyi  régészeti gyűjteménnyel rendelkezett! (Vajon mi lett ennek a gyűjteménynek a sorsa?)

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény iskola művészet tánc Uncategorized

„Bál, bál, maszkabál…” Zenés, táncos események az 50-es években

Számtalan program tette színessé Elek életét az 50-es években is: óvodai, iskolai farsangok, zenés, táncos fellépések. A televízió még nem is létezett, mozielőadások talán már voltak, de nem jelenthettek konkurenciát; a gyerekek szereplése az egész falut megmozgatta, hisz a sajátjára mindenki kíváncsi volt.

Az alábbi képek Dr. Mester Györgyné testnevelő tanár hagyatékából valók, aki sok műsor szervezésében részt vett, betanította a táncokat. Bízunk benne, hogy sokan felismerik magukat a képeken!

Első bálosok
Első bálosok

Az első képet „Marika” dedikálta tanárának 1950. február 10-i dátummal, megköszönve az első bál szép élményét. (Vélhetően dr. Győri Gyula orvos lányáról van szó- az 1. sor bal szélén.)

Jelmezbál az óvodában 1957. febr.
Jelmezbál az óvodában 1957. febr.

Az óvodai farsangot 1959 februárjában örökítették meg. Reméljük, lesz, aki tud segíteni a hópehely, a pillangó, a matrózok, a virág a „Lottó”-kislány és a többi vidám farsangoló felismerésében.

Kategóriák
építészet épületek modern művészet szobrászat történelem

A németek elűzésének országos emlékműve a Köztérképen

A főtéren álló kiűzési emlékmű nemrég bekerült a Köztérkép című. igen érdekes honlap gyűjteményébe. A honlap közösségi alapon szerveződve 2006 óta gyűjti a különböző országokban fellelhető köztéri műalkotások adatait, és készít róluk leírásokat. Érdemes megnézni!

A magyarországi németek kiűzésének emlékműve a koszorúzás után, 2012. augusztus 6., 12: 20 perckor
A magyarországi németek kiűzésének emlékműve a koszorúzás után, 2012. augusztus 6., 12: 20 perckor

Elérhető itt (link): http://www.kozterkep.hu/~/19915/Nemetek_kitelepitesenek_emlekmuve_Elek_HU_2001.html

Mivel településünkön nem csak ez az egy szobor található, érdemes lenne összegyűjteni az információkat a többiről is, majd elküldeni az oldalra.

 

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény iskola művészet tánc történelem

Tánciskola 1938 körül, 1945-ben és 1965-ben

A tánc, a szórakozás a mai fiatalok életének fontos része; nem volt ez másként a szülők, nagyszülők, dédszülők ifjúsága idején sem.

Az alábbi fényképek arról tanúskodnak, hogyan biztosították Eleken a múlt században- olykor nehéz történelmi időszakokban is- a kulturált szórakozást az arra vágyóknak. Meghatározta ez a község szellemi arculatát, társadalmi életét is.

Ifj. Gavanda Béla Tánciskolájának eleki résztvevői 1938 körül
Ifj. Gavenda Béla Tánciskolájának eleki résztvevői 1938 körül

Az első kép1938 körül készült, vélhetően a „Lange Gasse”-n (ma Lőkösházi út) lévő egykori Ipartestület épületében. Ifj. Gavenda Béla békéscsabai tánctanár oktatta ekkor az ifjúságot a tánc- és illemtan rejtelmeire. A 2. sorban jobbról a második fiatalember Radnai László, a negyedik Mahler/ Mester György, az eleki iskola későbbi tanárai, ekkor minden bizonnyal nyári vakációjukat élvező főiskolás diákok.
(A felső sorban balról az 5. személy talán Zöllner György, a Kétegyházi úton lévő egykori hengermalom tulajdonosának a fia.)

A Polgári Fiúiskola diákjai 1946-ban.
A Polgári Fiúiskola diákjai 1946-ban.

A Németországban élő Franziska Niedermayer szerint 1945-ben is volt tánciskola Eleken, amikor az oroszok/ szovjetek már a községben voltak.

Kategóriák
emberek esemény gasztro modern művészet rólunk zene

Mitte in der Fasta 2013

Körülbelül negyven vendég és egyesületi tag jelenlétében tartották meg az elekiek az idei “Mitte in der Fasta” rendezvényt szerdán, március 6-án a kétegyházi úti egyesületi székházban. A meghívott vendégek között jelen volt Pluhár László polgármester úr és neje, a jó szomszéd, Kalaman János plébános, Pelle László iskolaigazgató és különleges vendégként Mester Klára, iskolánk névadójának, Mester (Mahler) Györgynek a leánya.
Már a vendégek érkezése előtt elkezdődtek a komoly előkészületek. Több, mint 200 tojást kellett kifújni, ami az önkéntes konyhaszemélyzet részéről sok időt és erőt vett igénybe.

Az öt tojáshéj-koszorú elkészítése után már szinte minden meghívott vendég megérkezett, és nem sokkal ezután a társaság útra kelt a Lizi-kúthoz, ahol a leány figuráját feldíszítették a koszorúkkal.

A
A “Puza” bevonulása, Wittmann György és Klemm Tamás előadásában.
Indulunk a kúthoz a koszorúkkal. A városi kút tojáshéjjal való díszítése ma is élő hagyomány a frank falvakban.
Indulunk a kúthoz a koszorúkkal. A városi kút tojáshéjjal való díszítése ma is élő hagyomány a frank falvakban.

A koszorúk elhelyezésének feladatát az idén Strifler Zoltán vállalta.

Zoltán Strifler hängt die Kränze um den Hals der Liesi.
Zoltán Strifler hängt die Kränze um den Hals der Liesi.

Még a sötétség beállta előtt készült néhány fotó az ünnepélyes pillanat megörökítésére. Ezután mindenki visszasétált az egyesületi házba, ahol a finom rántotta már készen várt az éhes résztvevőkre.

A “Putza”-Puppe idevágó szólásokkal illusztrált bevonulása után, melyet Wittmann György és Klemm Tamás mutatott be, megkezdődhetett a kellemes vacsora.

A finom rántotta elfogyasztása után Nádor Gabriella, Kocsisné Erzsébet, Wittmann György és Klemm Tamás előadásában régi eleki dalokat hallgathatott a nagyérdemű közönség,

ami nagy tetszést aratott köreiben.

Mester Klára pedig magával hozott egy régi kazettát édesapja tudományos gyűjteményéből, amelyről további szép régi dalokat hallgathattak. Ezeket a 60-as évek kezdete táján Biroga Ádám adta elő saját készítésű gombos harmonikáján.

Régi eleki dalokat adunk elő, tájszólásban.
Régi eleki dalokat adunk elő, tájszólásban.

Mindenkit elvarázsoltak a szép régi dallamok, amelyek így 50 évnyi raktározás után jutottak el újra az elekiekhez. A felvételek tulajdonosa megígérte a jelenlevőknek, hogy a digitalizálás és a rendszerezés után vissza fogja juttatni őket az elekieknek.

A szép ünnep után mindenki jóllakottan és vidáman ment haza.

Gute Stimmung am Vereinstisch
Jó a hangulat az egyesületi asztalnál

Köszönjük szépen mindazon tagjaink nagyszerű munkáját, akik hozzájárultak a többiek szórakoztatásához!

Forrás: Verein der Deutschen in Elek

Fotók: Klemm Tamás, Wittmann László

Az ünnep résztvevői a Lizi-kút előtt.
Az ünnep résztvevői a Lizi-kút előtt.
Kategóriák
ballagás csoportkép emberek esemény művészet Rapajkó szakma tánc

Szalagavató 2013

Az idén február 22-én került sor a szalagavatóra a Harruckern Középiskola eleki tagintézményében,  a helyszín a Reibel Mihály Művelődési Ház volt.

Singer Ferenc
Singer Ferenc

Az ünnepség megkezdése előtt Singer Ferenc,  eleki tagintézmény-vezető  köszöntötte a megjelenteket,  így a következő személyeket is:  Tolnai Péter, térségi tanácsnokot,  Pluhár László eleki polgármestert,  Turóczy András,  városi képviselőt,  Pelle László,  általános iskolai igazgatót,  Gyalog László igazgatóhelyettest (Gyula).

Kategóriák
csoportkép egyház emberek modern művészet zene

A templomban továbbra is énekelnek

Elek város korábban igen jelentős zenei élettel büszkélkedhetett, nem utolsó sorban Törzsök Attila tanár úr ténykedésének eredményeként, aki a motorja volt az Éneklő Elek rendezvényeknek. Gyerekek és felnőttek is nagy számban énekeltek a kórusokban. A rendezvényeken korabeli hírességek is megjelentek, például Bárdos Lajos zeneszerző, aki Törzsök Attila jó barátjaként egyszer még egy külön kórusművet is írt az eleki énekeseknek.

Más formában is élt a zene szeretete, hisz még jól emlékszünk például Zimmermann Feri bácsi különleges gombos harmonikájának hangjára, mellyel számtalan bál és más vidám rendezvény résztvevőit örvendeztette meg, kiváló zenésztársaival együtt. De ne feledkezzünk meg a könnyűzenéről sem: nem mindenki tudja, hogy például a korábban országszerte ismert Prognózis együttes eleki vonatkozással is rendelkezik. A manapság koncertek szervezésével, hangosításával foglalkozó eleki Klemm Ervin gitárosként játszott benne.

A régi idők elmúltak, de ma is számtalan formája van a zenei életnek Eleken: az iskolás gyerekek többféle hangszer tanulása között választhatnak, és van több, zenekarként illetve együttesként működő csoportosulás is a városban, a városi ünnepeken rendszeresen látható és hallható fúvószenekartól a különféle rockegyüttesekig.

Az Aradi Zsolt kántor-karnagy vezetésével működő katolikus egyházi kórus az éneklés hagyományát viszi tovább. Közönség számára hallgatható fellépéseik rendszeresnek mondhatóak, hiszen ők énekelnek szinte minden vasárnapi misén, a templom karzatán.

A többszólamú éneklés iránt érdeklődő hívek rendszeresen lelkendeznek a szépen előadott kórusművek hallatán. A templomi éneklés viszonylagos előnye más helyszínekkel szemben, hogy kevés tagú kórussal is szépen “megszólalnak” a dalok, hála az épület akusztikai tulajdonságainak.

Aradi Zsolt kántor-karnagy, kedvenc szintetizátorával
Aradi Zsolt kántor-karnagy a próbán, kedvenc szintetizátorával

A szép énekeket hallva a 2011-es év során a város illetve a kultúrház vezetése arra kérte Aradi karnagy urat, hogy alapítson egy városi kórust, feltámasztandó a korábbi szép vegyes kari hagyományokat. Ez meg is történt, és az új kórus már a 2011-es karácsonyi ünnepi koncert alkalmából is szép dalokat énekelt a templomban.

Az egyházi és a “városi” kórusban részt vevő énekesek jórészt ugyanazok, így kézenfekvő volt, hogy a 2012-es karácsony alkalmából tartott koncerten a két kórus egyesülve énekelte karácsonyi dalait a karzatról.