Kategóriák
archiv család egyház emberek politika Rapajkó történelem

Szál Antal (1795-1875), aki legtovább volt eleki plébános

Szál Antal 1795-ben született Aradon. Pappá szentelése után először káplán volt,  majd pedig 1820-tól 55 évig plébánoskén szolgált Eleken,  így  eddig ő az,  aki ilyen egyházi beosztásban a legtovább tevékenykedett lakóhelyünkön.

(A fényképe az eleki plébánián található,  eddig nagyobb nyilvánosságot még nem kapott!)

Gondoljunk bele,  amikor idejött,  még nem volt reformkor,  de amikor meghalt (1875.  január 7.),  már nyolc éve létezett az Osztrák-Magyar Monarchia!

Az anyakönyvi bejegyzés szerin a halál oka marasmus senilis,  vagyis valószínűleg egy olyan betegségben halhatott meg,  mely az öregséggel jelentkező fertőzés lehetett,

Kategóriák
család emberek esemény háború politika Rapajkó történelem utazás

Egy tragikusan rövid élet -Braun Mihály (1923-43)

Mint köztudott,  Elek történetetének is vannak tragikus korszakai,  melyek közül elég csak a II. világháború helyi vonatkozásait kiemelnünk,  hiszen  ezeknek máig történő hatásai vannak,  hisz sok eleki család sorsa már akkor eldőlt,  amikor 1941-ben a nemzeti,  nemzetiségi hovatartozásukról nyilatkoztak,  illetve ennek megfelelően pl. ki milyen zászló alatt harcolt az 1939-45 közötti időszakban!

Kategóriák
család csoportkép egyház emberek Rapajkó történelem

A házukban ma görögkeletiek imádkoznak

Ezen a kb. 1920-30-as években készült fotón a következő személyek  láthatók: Zielbauer Mátyásné (Poszmayer Teréz, szül. 1887-ben),  Zielbauer Magdolna, későbbi Singer Mihályné (1908-), ifj. Zielbauer Mátyás (szül. 1909), Zielbauer Mátyás (1887-1942, valószínűleg katonatiszt volt.)

Ennek a felvételnek tulajdonképpen az a legnagyobb érdekessége,  hogy a képen látható  családnak a háza még ma is áll a Lőkösházi úton,  és amit a helyi görögkeleti vallási közösség “templomként” használ!

A fotó Szabó Pálné Zielbauer Franciska tulajdona.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
család emberek közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem technika utazás

Eleki flottillás

A képen egy olyan ma is Eleken élő személy látható,  aki 1963-65-ig Újpesten szolgált a Honvéd Folyami Flottillánál,  hisz sorkatonaként oda kellett mennie,  de alföldiként,  elekiként mégis helyt tudott állni!

Tudomásunk szerint rajta kívül még egy eleki szolgált a flottillánál,  de az ő egyenruhájuk már nem egyezett meg a a képen látható viselettel.

Az egykori matróz manapság is elismert szakembernek számít,  a teljes nyilvánossággal azonban most nem kívánt élni.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
album építészet épületek család csoportkép egyház emberek esemény fotózás gasztro modern művészet politika rólunk tájkép tánc természet utazás zene

Testvérvárosi jubileumi ünnepség Gerolzhofenben, 2012. május 17-21.

A frank Gerolzhofent néhány napra külhoni seregek vették be

Gerolzhofen városa idén több évfordulót ünnepelt – a Mamers, Rodewisch és Scarlino városokkal kötött testvérvárosi kapcsolatok okleveleit 40, 20 és 10 évvel ezelőtt írták alá. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségekre hívták meg az eleki delegációt is. Az ünnepségekhez való méltó hozzájárulásként ezúttal az eleki fúvószenekart és a néptánccsoportot is magunkkal vittük az útra.

Bei der Ankunft verteilten unsere Gastgeber persönliche Infopakete
Érkezés után kedves vendéglátóink személyes info-mappákat osztottak szét mindenkinek

Péntek

Első ott töltött teljes napunkon kedves vendéglátóink a Rhön-hegységbe, vittek minket, ahol először egy szép kisvárosban, Ostheim an der Rhön-ben Németország legnagyobb templomvárát tekintettük meg.

Die berühmte Kirchenburg von Ostheim ist die größte dieser Art im Land
Ostheim híres templomvára a legnagyobb ilyen építmény az egész országban.

Idegenvezetőnk, egy kedves hölgy a “Templomvár barátai egyesület” tagjai közül, sok érdekes dolgot mesélt a teljesen a város egykori lakói által épített erődítményről. Ide akkor menekült a város lakossága, ha jött az ellenség. Időnként szükség volt a vár védelmére, hiszen a város nagy hadi és kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik, és emiatt történelme során gyakran jártak erre különféle fosztogató hadak. A legsúlyosabb esemény a Harmincéves Háborúban történt, amikor a svéd csapatok bevették a várat. Az erőd történetéről többet olvashatunk a vár Wikipedia-oldalán illetve az egyesület weboldalán.

Aussicht aus dem Turm auf die Stadt
Kilátás a vár egyik tornyából a városra

Az érdekes vár megtekintése után Kelet-Németországba vitt utunk – ugyanis a Hotel Eisenacher Haus fogadóban ebédeltünk, amely az egykori határ túloldalán van. Mindenki ötféle fogásból választhatott. Ebéd közben eldönthettük, ki megy másnap a Geomaris élményfürdőbe, és ki a treppendorfi Thomann-központba. A Geomaris-t választók ingyenes belépőjegyeket valamint étkezési bónokat kaptak a következő napra.

Ebéd után annyit javult az addig igencsak borongós és főleg hideg időjárás, hogy vidáman kerekedtünk fel egy kis sétára.

Kategóriák
ballagás család emberek esemény iskola Rapajkó

Ballagás 2012

Az idén május 10-én ballagtak el az eleki középiskola tanulói (az első képen a 12/d  osztály tanulói,  a másodikon pedig a bolti eladók láthatók,  osztályfőnökükkel,  Kovács Katalinnal).

A hagyományoknak megfelelően m0st is először az iskola udvarán megkoszorúzták a millecentenáriumi kopjafát és a Radványi-emléktáblát. Itt derült ki az is,  hogy 2012-ben Soperla György végzős szakácstanuló joga vinni a bölcs baglyot.

Az ünnepség ezek után a városi sportcsarnokban folytatódott,  ahol Szappanos Anita igazgatóhelyettes (Gyula) felolvasta Erdős Norbert országgyűlési képviselő,  kormánymegbízott üdvözletét,  melyből néhány gondolat:

Ismét eltelt egy év,  ismét itt a számvetés ideje. Emlékezni kell a kezdetekre,  de arra is,  hogy azóta mennyi minden változott meg!  A jövő már más helyszínen,  más  társakkal fog folytatódni. A ballagás egyszeri és megismételhetetlen esemény. Végül sok sikert és boldogságot kívánt mindenkinek ő is.

Utána Gyalog László megbízott igazgató beszélt,  aki elmondta pl. azt,  hogy  a szükséges munkán vagyunk túl. Ünnep a mai nap.  Fontos a  szeretet és a tudás együtt.

Ezt követően  a végzősök és a most még nem ballagók búcsúztak,  majd a legjobbak ajándékkönyvet vehettek át. (A felvételen Kotroczó Judit,  végzős bolti eladó vesz át könyvet Singer Ferenc ,  eleki intézményvezetőtől.)

Az idei ballagási ünnepélyt megtisztelték jelenlétükkel a következő személyek is:  dr. Kovács József országgyűlési képviselő,  Gyalog Lászó megbízott igazgató,  Tolnai Péter,  megyei képviselő,  Pelle László,  általános iskolai igazgató és PLuhár László , Elek polgármestere. ( A képen a következő személyek láthatók balról jobbra haladva:  Antal József,  tagintézményvezető-helyettes /Elek/, S. F., P. L., T. P., K. J, Gy. L., Sz. A.)

Köszönet a szervezésért és a lebonyolításért a közreműködőknek!

(A felvételeket Zsóri Tibor készítette.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
album archiv épületek család csoportkép emberek esemény közigazgatás politika Rapajkó tájkép történelem utazás

A miniszterelnök fia Eleken kötött házasságot

Kállay Kristóf és Vásárhelyi Veronika esküvője 1942-ben

Ezen az  esküvői képen  egy  boldog ifjú pár látható,  mit sem tudva,  mi vár még rájuk,  a családjukra,  de hazánkra is!

1942. július 16-án az akkor még Elekhez tartozó Lőkösházán kötött házasságot Kállay Kristóf (1916-2006), aki Kállay Miklós (1887-1967),  Magyarország akkori miniszterelnökének fia volt.
A szép menyasszony a lőkösházi Vásárhelyi Veronika (1920-2000).

Az egykori jeles eseménynek helyt adó kastély szerencsénkre  nem vált a céltalan rombolás és az enyészet martalékává, hanem éppen napjainkban újul meg,  “szebb mint valaha”  (fénykép 2012 tavaszáról)!

Mivel akkor Elek Csanád vármegyéhez tartozott, 

Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény történelem

Majális a 20-as években

Egy valószínűleg 1926-os majális fényképe a Mag József-féle emlékekből.

Eleki majális talán 1926-ban
Eleki majális talán 1926-ban

A fotó hátoldalán magyarázat is olvasható:

Majális 1926-ban - hátoldal
Majális 1926-ban - hátoldal

A képen a felirat szerint Stöckl Tiki néni látható a kis Tresszi Rézivel.

Kategóriák
archiv család emberek közigazgatás politika Rapajkó történelem

Ki volt gávai Gaal Jenő?

A mai Békés megyében szinte ismeretlen Gaal Jenő (1846-1934),  de sajnos Eleken is, pedig Békés megyében,  Gerendáson született,  sőt itt,  pontosabban Lökösházán is volt birtoka,  ami akkor Elekhez tartozott. 1916-tól itt is élt,  gazdálkodott,  ezért az eleki képviselő-testületnek is a tagja volt!

Egy olyan emberről van szó,  aki egymaga a következő is volt:  akadémikus,  egyetemi tanár,  felsőházi tag,  jelentős közéleti személyiség,  aki fogékony az újra,  kritikusa saját korának,   de jó értelemben vett hazafi is  Széchenyi szellemiségét követve.

Az is érdekes az ő életében,  hogy pl. angolos is volt a műveltsége,  ami nem volt általános az akkori francia és német dominancia idején! (Gaall Jenő Bécsben és Budapesten tanult jogot.)

1896-ban akadémiai székfoglalóját egy akkor igen híres skót esszéíróról, történészről,  Thomas Carlyne-ról (1795-1881) tartotta,  akinek tevékenységét  Széchenyivel rokonította!

Az 1940-ben megjelent emlékirata az internetről is elolvasható (mtdataportal extra.hu),  melyből mindent megtudhatunk a szerzőről,  így pl. azt is,  1857-ben pont a házuk előtt,  Gerendáson cserélt lovat az akkor megyelátogatásra érkező Ferenc József császár,  magyar király  (1830-1816).

Elekiként olvasva azonban mégis az a legérdekesebb,  hogy pl. Gaal Jenő milyen sokat tett azért,  hogy Arad vármegye,  vagyis annak legalábbis a nyugati része,  így Elek is magyar maradjon.

Nem rajta múlott,  pedig egy angol nyelvű tanulmányt is írt ezért  a határmegalapító delegáció számára,  aminek a tagjaival anyanyelvén tudott tárgyalni Lőkösházán ,  hisz jól beszélt angolul,  franciául,  olaszul,  a japán küldöttel valószínűleg franciául beszélt.

Megemlíti azt is,  hogy ezekben a tragikus napokban feleségével,  Varjassy Lenkével Lőkösházán laktak,  de többször járt Eleken,   Csonka-Arad vármegye székhelyén (1920-24) is.

Még ekkor is volt ideje és kedve a tanulásra,  önművelésre is,  hisz pl.  spanyol nyelvű könyveket kért a Bánhidy-kastélyből!

Gaal Jenő  írásait ma is érdemes olvasni,  az interneten pl. most is meg lehet vásárolni azokat.

Eleken a mai Táncsics Mihály utca viselte a nevét,  de azt felsőbb kommunista utasításra meg kellett változtani.

Ha valaki végigolvassa fontosabb műveit,  akkor nyilván könnyebben megértheti,  hogy miért nem tetszett azoknak,  akik később kiépítették és fenntartották a diktatúrának a baloldali változatát!

Az viszont örvendetes, hogy nem régóta a lökösházi általános iskola felvette Gaal Jenő nevét.

Forrás:

Gávai Gaal Jenő válogatott tanulmányainak újabb gyűjteménye. Bp., 1932. I. k. 780 o,  II. k. 876 o.

Gaal Jenő:  Élmények és tanulságok. Bp.,  1940. 933 o.

Kollega Tarsoly István főszerk.:  Révai Új Lexikona VII. k. Szekszárd,  2001. 879 o.

Majer Tibor:  Lőkösháza története.  Lőkösháza,  2003. 107 o.

Vermes Ernő szerk.:  Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Gyula,  1929. 528 o.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv család csoportkép emberek iskola szakma

Iskolai csoportkép 1941-ből

Klemm Tamás
Az itt látható csoportkép 1941 tavaszán készült az eleki általános iskola udvarán. Középen Riha Ilona tanítónő látható, akinek hagyatékából jött létre később a tehetséges eleki gyerekeket támogató Riha Ilona Alapítvány.

1941 március 26.-án az általános iskola udvarán. Riha Ilonka tanitónő osztályával
1941 március 26.-án az általános iskola udvarán. Riha Ilonka tanitónő osztályával

Köszönjük a szép képet Rónai Klárának.