Kategóriák
archiv család divat emberek esemény közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem

Mahler György (1879-?), aki szintén parlamenti képviselő volt

Rapajkó Tibor:  Mahler György(1879-?),  aki szintén parlamenti képviselő volt

Mahler György életéről,  politikai tevékenységéről sajnos igen keveset tudunk,  amit a már többször emlegetett,  főképpen az eleki németeket érintő tragikus múlttal magyarázhatunk!

A helyi anyakönyvekből viszont biztosan tudjuk a következőket: M. Gy. Eleken született 1879. december 8-án egy földműves családban. A szülei:  Mahler György és Zellner (Zöllner?) Magdolna voltak. Ebben az időben a család a 383. házszám alatt lakott, ami ma a Hősök útjának felel meg.  (Itt ma is egy régi ház áll,  de valószínű,  hogy ez nem a szülőház.)

Az interneten, az  1906-11-es országgyűlési évkönyvben megtaláltuk M. Gy. nevét,  aki akkor a 48-as és Függetlenségi Pártot képviselte a szentannai választókerületből,  ahol négy jelöltet győzött le.

Érdemes szólni röviden az akkori zűrzavaros belpolitikai helyzetről is: Ez a második Wekerle-kormány (1906-10) időszaka (1892-95-ig volt az első),  amikor is a korábbi kormánypárt,  a Szabadelvű Párt választási vereséget szenvedett 1905-ben.  1906-tól egy igen heterogén kormánykoalíció létezett hazánkban,  aminek része volt M. Gy. pártja is.

A kormány kezdetben megkérdőjelezte pl. a vámközösség meghosszabítását  Ausztriával,  illetve kiállt a közös hadseregben a magyar ezredek felállítása mellett is,  de érdekes módon később mégis paktumot kötöttek. A koalíció munkája elég eklektikusnak tekinthető,  hisz pl.  ebben az időszakban mind a mezőgazdaság,  mind pedig az ipar érdekeit is képviselte.

1908-tól már felgyorsult a koalíció felbomlása,  a miniszterelnök pedig 1909 tavaszán benyújtotta lemondását. (A kormány tulajdonképpen azért bukott meg 1910-ben,  mert a választók szemében nem képviselte az elvárásoknak megfelelően a nemzeti és a demokratikus követeléseket.

Jó lenne azt is tudni,  hogy pl. az ifjú Mahler György ebben az igen érdekes,  de azért mégis roppant nehéz  belpolitikai helyzetben hogyan tudott megnyilvánulni,  mivel értett egyet és mivel nem!

Nem tudjuk viszont azt,  hogy 1911 után volt-e még M. Gy. parlamenti képviselő,  mert több évkönyvet  nem találtunk az interneten. (Valószínűleg csak egy ciklust vállalt.)

Az viszont nagyon érdekes,  hogy pl. miért írták azt Wittmann Jánosról,  hogy 30 évig volt képviselő,  hisz pl. 1906-11 között csak M. Gy. volt az!

Mindentől függetlenül büszkék lehetünk arra,  hogy az egykori szentannai választókerületben Elek szerepe meghatározó volt,  ami lakóhelyünk egykori nagyságát is bizonyítja.

Legvégül arról szeretnénk szólni,  hogy nem ismert M. Gy. további élete.  Az eleki halottak anyakönyvében sem találtuk meg,  lehet hogy korábban elköltöztek,  valószínűleg 1946 után ő is Németországban halt meg.

Források: – Izsák-Pölöskei-Romsics-Szerencsés-Urbán:  Magyarország miniszterelnökei 1848-1990. Bp., 1993. 241 o.

-Stöckl,  Johann-Brandt,  Franz:  Die Geschichte der Gemeinde Elek in Ungarn.  Weinheim,  1977.  244 o (A díszmagyaros fénykép is itt található.)

Mahler György országgyűlési képviselő
Mahler György egykori eleki országgyűlési képviselő
Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény ipar közigazgatás politika történelem technika utazás

Elekiek Budapest újjáépítésén

Klemm Tamás

A Második Világháború legjobban a fővárost viselte meg.  Itt keletkezett a legnagyobb kár emberekben és épületekben egyaránt.

A harcok elmúltával sokáig tartott, míg sikerült eltakarítani a romokat, újjáépíteni a várost. Ebben az egész országból részt vettek emberek, köztük elekiek is.

Eleki fiatalok dolgoznak Budapest újjáépítésén 1955-ben
Eleki fiatalok dolgoznak Budapest újjáépítésén 1955-ben

A most közölt fényképen eleki fiatalok vesznek részt Budapest újjáépítésében. Puszta kézzel, illetve gerendákat emelőként használva próbálnak egy mozdonykazán méretű tartályt megmozdítani – a munka nagy részét korszerű gépek segítsége nélkül, nyers erővel kellett elvégezzék. A fénykép 1955-ben készült.

Köszönjük a képet Truczánné Bottó Máriának illetve Kalló Pálnak, aki eljuttatta hozzánk!

Kategóriák
archiv emberek közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem utazás

Wittmann János, a parlamenti képviselő

Eleken komoly hagyománya van a politizálásnak is,  amit Wittmann János (1856-1924) példájával is bizonyítani tudunk.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Elek a szentannai választókerülethez tartozott (ma Románia). Ezt a körzetet képviselte a Parlamentben 1887-től 30 évig az eleki születésű Wittmann János,  aki akkor az egyik legfiatalabb képviselőházi képviselő is volt.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek közigazgatás politika szakma történelem

„Van hazánk, van mit megvédenünk”

Gondolom, még sokaknak ismerősen cseng ez a mondat. A határőr őrsök és laktanyák bejáratát is sokszor díszítették ezzel a sorral, egészen a rendszerváltásig. Elek történetében 1920 után kapott nagy jelentőséget az országhatár, hiszen a Trianoni döntésnek köszönhetően az ország belsejéből a határ mellé „kerültünk”.

Régebben Elek közigazgatási területéhez tartozott Lőkösháza is. Így 1943-ban két határvadász zászlóalj is teljesített szolgálatot az eleki közigazgatási területen.

Kategóriák
archiv épületek egyház közigazgatás mezőgazdaság politika Rapajkó tájkép történelem

Ami már nincs – a Bánhidy – család kastélya

Az 1948-ig Elekhez tartozó Lőkösházán egykoron több nemesi család is megtelepedett,  így a Bánhidyak is.

A képen látható egykori kastélyuk az 1870-es években épült, ami a történelmi tragédiák után 1946 és 1960 között iskolának és kollégiumnak adott otthont,  de sajnos 1976-ban a földdel tették egyenlővé!

Kategóriák
archiv épületek esemény ipar közigazgatás mezőgazdaság politika szakma történelem technika utazás

Az eleki vasútvonal – második rész

Klemm Tamás

Az első rész itt található! ->

Az eleki vasútvonal immár több, mint negyven éve szűnt meg. Hiányzik azóta is, bár ezt az idő múltával és az autók elterjedésével talán egyre kevésbé érzi Elek lakossága. A vasút korábban, nem jelentéktelen napi személyforgalom mellett, jelentős áruszállítást is bonyolított, a néhai helyi ipari üzemek (köztük több malom és a téglagyár) produktumait, valamint a gazdák, később a termelőszövetkezet terményeit is szállította.

Kategóriák
archiv épületek egyház iskola közigazgatás művészet történelem

Néhány kép a Polgári iskoláról

A képeslapok mint időkapszulák, a történelem egy-egy szeletét tárják elénk. A fényképeken jól nyomon követhető a település arculatának változása.

Ahhoz viszont, hogy a szemlélő pontos információkra tudjon szert tenni, fontos szem előtt tartani a képeslapgyártás pár aspektusát. Először a fénykép készül el, majd megkezdődik a nyomdai munka.

Kategóriák
archiv család csoportkép egyház emberek esemény közigazgatás modern politika Rapajkó szakma utazás

Lőkösi bérmálás

A felvétel 1982. szeptember 18-án készült Lőkösházán az akkori bérmáláson.

A fényképen Májer Tibor (1921-86)  egykori plébánost,  Wagenhofer Ede (1911-97) esperest (Elek), dr. Udvardy József (1911-2000) csanádi püspököt és dr. Kovács László püspöki titkárt láthatjuk.

Kategóriák
archiv épületek emberek ipar közigazgatás mezőgazdaság politika szakma tájkép történelem technika utazás

Az eleki vasútvonal – első rész

Klemm Tamás

Itt olvasható a második rész! -> 

A Gründerzeit eleki vasútja

1883-tól 1970-ig Elek vasútvonallal is rendelkezett, amely nagyban megkönnyítette a közlekedést és a zömében mezőgazdasági termékek szállítását, adás-vételét. A trianoni békekötésig a vonatok Kétegyházától Eleken, Ottlakán, Kisjenőn, Szentannán át Aradig is jártak, érintve egy sor további kisebb települést. A vasútvonal az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak (ACSeV) helyiérdekű vonalaihoz tartozott.

A vasút megérkezik

Elek vasútja – ezt az Elek történetét összefoglaló Zöld Könyvben olvasni – eredetileg a Szolnok-Arad vasútvonal lehetett volna (ez a mai 120-as vonal), Békéscsabán, Gyulán és Eleken keresztül. Részben a Gyula környéki árvízveszélyes Körös-ágak miatt, részben a földrajzi közelség, valamint pénzügyi okok (az építés költségébe az érintett településeknek is be kellett szállni, és ez nem mindegyiknek sikerült)  miatt végül a Békéscsaba-Arad útvonalon építették meg az 1858-ban átadott pályát.

Elek később, 1883-ban jutott vasúthoz, azonban ez már nem fővonal, hanem egy HÉV, azaz helyiérdekű vasút volt, amely nem azonos a manapság Budapestet a környékével összekötő ódon zöld elektromos vonatokkal, hanem egy könnyű építésű, egyszerűsített műszaki tartalommal megépült, a hely, a közvetlen környék gazdaságát szolgáló vasút volt – ennek a célnak maradéktalanul megfelelt az akkori, jó minőségű műutak nélküli korszakban. (Részletesebben a műszaki részletekről ld. a Wikipediát az ACseV-ről, melyre fentebb is hivatkozom).

Érdekesség – ezt a Wikipedia írja a vasúttársaságról –, hogy ez a vállalat kora egyik leginkább nyereséges, nagyon költséghatékony vasúttársasága volt. Már a megnyitás utáni években pozitív mérleget produkált a cég. Előremutató műszaki megoldásokat alkalmaztak, például járműveiken a kezdetektől volt sebességíró berendezés.

A szentendrei vasúti skanzenben látható egy kiállított jármű is, ami eredetileg az ACseV vonalain közlekedett – így akár Eleken is járhatott (a képért köszönet illeti Varga Ákos Endrét, a www.hampage.hu oldal tulajdonosát!). A kinézete alapján – ma is ilyesfajta kocsik járnak a HÉV-en, de a budapesti metróban is – nem gondolná róla az ember, hogy 1906 körül készült, tehát több, mint 100 éves.

Az első eleki gyermek-fúvószenekar Amerikában pórul járt tagjai a megnyitás évében, 1883-ban már vasúttal érkeztek haza Elekre.

A szentendrei jármű-múzeumban látható egykori ACsEV-jármű, mely később a csepeli HÉV-vonalon járt.
A szentendrei jármű-múzeumban látható egykori ACsEV-jármű, mely később a csepeli HÉV-vonalon járt.
Kategóriák
archiv család emberek közigazgatás politika Rapajkó történelem

Dr. Rubinek István (1886-1938)

Rubinek István 1922-35 között az eleki választókörzet országgyűlési képviselője volt, a Parlamentben az Egységes Párt, vagyis a kormánypárt vezérszónoka volt. Elsősorban gazdasági, pénzügyi kérdésekkel foglalkozott.

Fontos lenne parlamenti források alapján megnézni, hogyan képviselte választóit. Ne felejtsük el, ő is Elek történetéhez tartozik!
1935-től visszavonult a politikától, ügyészként dolgozott.

Rapajkó Tibor