Kategóriák
emberek esemény háború irodalom politika történelem

Az élet és az irodalom – Gondolatok Cseres Tibor: Elek és Krivojrog között c. novellája kapcsán

Érdekes és megtisztelő kérés érkezett Wittmann Attilától: “Szeretném, ha írnál egy cikket az “Elek és Krivojrog között” című “cikksorozatomhoz”, pontosabban Cseres Tibor részletekben közölt novellájához. Elbizonytalanodtam, hogy mennyire tekinthető biztos forrásnak ez az írás. A dátumok és nevek ugyanis nem pontosan egyeznek meg a más forrásokban fellelhetőkkel”.

Bár személyesen nem ismerjük egymást Wittmann Attilával,  az “elekfoto”-n korábban több témában is kiegészítették egymást írásaink. Ezúttal a magyarországi németek elhurcolásának január 19-i emléknapja különös aktualitást is ad a “malenkij robot”-tal kapcsolatos cikkeknek.

Nos, az időpontok és a név megváltoztatása minden bizonnyal tudatos Cseres Tibor részéről, aki műveiben a múltbeli eseményeket az irodalom eszközeivel dolgozta fel. A “biztos”, hiteles források,  az írott dokumentumok elemzése a történettudomány dolga. Nagy kérdés persze, hogy egy-egy korszakból ezek közül mennyi maradt meg, ezért fontosak a szemtanúk elbeszélései is.

Kategóriák
emberek esemény háború politika történelem

Cseres Tibor: Felhők fölött száll a sas … avagy Elek és Krivojrog között (2.)

Csoportonként külön a férfiak (legények) s külön a nők (leányok) vetkőződtek mezítelenre a befűtött s meszelt ablakú tanteremben.

Az orvos későbbi emlékezésében megszépítve saját szégyenét, mesélte: – Egész életemben addig s aztán sem láttam annyi feszes, gyönyörű női mellet, mint abban a három napban, s annyi kókadt, lankadt, zsugorodott, hímvesszőt (pöcsöt).

Kern, látva, hogy Novikovval nem lehet alkudozni, másfelé nyúlt segítségért, a falut el nem hagyhatta, de a telefon a postán működött. Felhívta Békéscsabát, Szobek Andrást. Nehezen kerítette kagylóvégre a megyei titkárt, aki szintén MÉMOSZ-tag lévén, végre meghallgatta a panaszt – noha előbb legorombította, miért kél a „fasiszták” segítségére.

Három ilyen telefonbeszélgetés folyt Csabával. Szobek fenyegetődzött, ígért, de kiderült, semmihez sincs hatalma. Ezt a tehetetlenséget azzal ismerte be, hogy Debrecenbe segített egy telefonkapcsolást, egyenest Erdei Ferenchez. Erdei, miután a recsegő telefonban hosszas hallomozás után megértette, miről lenne szó, azt tanácsolta, kérjék az orosz őrnagyot, hogy a besorozottak közül engedje kereken 50 hümós személy mentesítését.

Azt már nem magyarázhatta meg Kern, hogy az elvitelre ítélteknek több mint a fele a hűségmozgalom embereiből került ki, s ezek közül mindössze ötvennek az érdemét feldúsítani, megemelni és személyét kiemelni, mentesíteni az ítélet alól, ahhoz legalábbis angyalnak kellene lenni. Ezt sem sikerült azonban megmagyarázni Erdei Ferencnek, aki akkor már belügyminiszter féle lehetett, s nem volt egészen tudatlan a német származású, német nevű néprétegek „munkába” szállításáról.

Kategóriák
emberek esemény gyász háború irodalom művészet politika történelem utazás

Cseres Tibor: Felhők fölött száll a sas…. avagy Elek és Krivojrog között (1.)

Karácsony másodnapján kora reggel fehér bekecses géppisztolyosok vették körül a falut. Kettesével a kivezető utakat, utcákat szállták meg – a kertek alatt is párosával járőröztek.

Aki vendégségbe érkezett tegnap, annak sem nyílt menekvés.

A megszálló osztály őrnagy parancsnoka tolmácsostul a községházán rendezkedett be, szállásolta el magát.

Az odamerészkedő kíváncsiak hamarosan megtudták, hogy a bundisták összegyűjtésére érkeztek a biztonsági szolgálat fehér bekecses emberei.

  • A folkszbundisták? – jelentette és kérdezte egyszerre Kern János. – Azok az őszön mind nyugatra mentek, amikor, vagyis mielőtt önök, elvtársam, elfoglalták falunkat.

Az őrnagy előbb az elvtársozást kifogásolta, majd hitetlenkedett, hogy bundistáknak írmagjuk sem maradt volna.

  • Kérem szépen – mondta Kern -, egy csakugyan itt maradt közülük, a Schultz Nándi. Mint jó kapitány, ő maradt utolsónak, de még idejében elszekereztette családját felmálházott két országos járművön. Maga lóháton kísérte övéit. De valamikor eszébe ötlött, hogy egy kis bőrtáskában itthon felejtette az összes iratait, köztük az érettségi bizonyítványát. Nagyon büszke volt rá, hpgy a csabai Rudolf trónörökösről elnevezett reálgimnáziumban valamikor kitűnően érettségizett. No, erre fizetett rá. Mire hátizsákjába csúsztatta iratait, Eleket már körülzárták az elvtársak. A gulyakútnál tűzharcban esett el. Nagy német volt, de állítólag azzal a magyar kiáltással adta ki lelkét: „Jaj, anyám!” Ott földeltük el.

A tolmács lassan, lelkiismeretesen fordította Kern szavait, s mikor az elvtárs megszólítás újra előkerült, tiltakozásul az őrnagy asztalra zuhintotta teli pisztolytáskáját.

  • Mondtam már, hogy ne elvtársozzon, ahhoz maguknak nincs joguk. Azonkívül: ennek a Schultznak senkije sem maradt itt?
  • Az öccse, de az eleitől fogva hümós volt.

Ezt a tolmács nem értette.

  • A hűségmozgalomnak volt a tagja – legyintett Kern.
  • Az meg micsoda?
  • Éppen ellenkezője a volksbundnak. Azok Hitler-ellenesek voltak. Akadt is bajuk azoknak, akik nyíltan mertek a Bund ellen agitálni.

A tolmács szaván-arcán s az őrnagy képén is látszott, nem sokra értékelik a hümót. Ezt Kern nem hagyhatta, minthogy maga is ellenállt a Bundnak.

  • Még tavaly jött egy civil úr a magyar kémelhárítóktól, s közölte a hűségmozgalom helyi vezetőjével, Reibel Mihály apátplébánossal, hogy a német SS és a Bund atrocitásaival szemben a magyar állam nem tud védelmet biztosítani számukra.
  • Tehát maguk kémelhárítókkal is paktáltak – csapott ismét az asztalra az őrnagy.
  • Igazából én nem tárgyaltam, nem is tárgyalhattam velük, mert én szociáldemokrata voltam, mint MÉMOSZ-tag, és abban az időben internálótáborban.
Kategóriák
csoportkép emberek esemény háború rólunk történelem

Frauenschicksale / Női sorsok – Jámbor Alojzia a “malenkij robot”-ra emlékezik

2015 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve.
December 18-án jelent meg az alábbi írás a Neue Zeitungban, a magyarországi németek hetilapjában. Magyar fordítását is mellékeljük.

Az eredeti cikk letölthető az alábbi link alatt:

Frauenschicksale

Asszonysorsok
Az eleki Finta Elekné Jámbor Alojzia emlékei

Finta Elekné Jámbor Ilona és Singer Ilona
Finta Elekné Jámbor Alojzia és Singer Ilona
Kategóriák
archiv család emberek esemény gyász háború rólunk történelem

Jäger György Márton lapja a “malenkij robot”-ból édesanyjának és húgának, Nellynek – Elek, Dr. Gaál Jenö u. 801.

Az 1945-ös esztendő is rettegéssel, félelemmel kezdődött Elek lakosai számára. Alig, hogy túlélték 1944 őszi megpróbáltatásait, a frontot, a rekvirálásokat, fosztogatásokat és erőszaktételeket, a szovjet katonák január 1-jén hermetikusan körülzárták a községet. Előzetesen népszámlálást tartottak arra hivatkozva, hogy így tudják felmérni, mennyi cukor- és élelmiszerjegyre lesz szükség. Január 2-án aztán a lista alapján jelentkezniük kellett a 17-és 35 éves német/sváb származású nőknek és 16 -45 éves férfiaknak a számukra kijelölt helyen – élelemmel, ruházattal felszerelkezve – “egy kis munkára”. Gyakorlatilag már a saját településükön elkülönítették és bezárták őket január 11-ig, ekkor indultak el velük a marhavagonok az ismeretlen felé. Mint később megtudták, Ukrajnába, Krivojrogba.
Hogy milyen körülmények közé kerülnek, azt csak a helyszínen tudták meg, s hogy mennyi ideig tart a megpróbáltatásuk, arról fogalmuk se volt. A “szerencsések” két és fél év után hazatérhettek- csonttá, bőrré soványodva.

Jäger György Márton lapja a "malenkij robot"-ból
Jäger György Márton lapja a “malenkij robot”-ból
Kategóriák
archiv család emberek esemény háború politika Rapajkó rólunk történelem

“Úgy örülnék, ha még karácsonyig meglátogatnál….” Tábori postai levelezőlap – 1942. okt. 24.

Különleges családi dokumentumot bocsátott rendelkezésünkre Tóthné Müllek Ágnes.

Édesanyja, Niedermayer Irén (később Müllek Antalné Nádor Irén) 1942. október 24-én tábori postai levelezőlapot írt testvérének, Niedermayer Miksának az orosz frontra.

Niedermayer Irén testvérének levelezőlapot írt az orosz frontra. 1942. okt. 24.
Niedermayer Irén  levelezőlapot írt az orosz frontra.
1942. okt. 24.

 

Kategóriák
esemény rólunk szakma

Százezer

2011. áprilisa óta működik az elekfoto. Örömmel tudatjuk minden kedves olvasónkkal, hogy a megtekintések száma nemrég meghaladta a százezret.

Ez akkor is szép szám, ha ebben benne vannak részben a saját “szerzői olvasások” is – ennyi a magyar változat olvasottsága, a németé még egy kicsivel hozzájárul a számokhoz.

A húszezres határt a 2015-ös megtekintések is meghaladták. Köszönjük minden kedves olvasónknak, és szerzőnknek!

Klemm Tamás

elekfoto.com

Kategóriák
archiv közigazgatás mezőgazdaság munka politika történelem

Az Elekhez tartozó Kakucs puszta

Elekhez több terület is tartozott hiszen az eleki gazdák több más településen is bírtak földbirtokkal. Egyes területek közigazgatásilag is Elekhez tartoztak, amik a történelem során azonban már elkerültek.

Arad vármegye térképe a Munkácsy Mihály Múzeumban.
Arad vármegye térképe a Munkácsy Mihály Múzeumban.

Mint azt tudjuk Szabadka is “Elekhez tartozott”. A ma Gyula – Szabadka néven ismert terület (jelenleg Gyulához tartozik) a Kétegyházáról Békéscsaba felé vezető út mellett található, Kétegyházától pár kilométerre.  A történet szerint, amikor Elek túlnépesedett, portákat kellett kijelölni, hogy új házakat lehessen építeni, ugyanis a település közelében földterülettel rendelkező gazdák nem kívánták a földjeiket felparcellázni. Így került kisajátításra a mai Újtelep területe. Az itt földdel rendelkező gazdák pedig cserébe Szabadkán kaptak birtokot.

Kakucs története viszont homályba vész. A Kétegyházáról Medgyesegyházára vezető úton a régi bánkúti szeméttelepnél volt a kakucsi csárda. Ezen a részen az úttól jobbra (Medgyesegyháza felé menet) volt található a Kakucs nevű település. A történelem során elnéptelenedett és ezért “pusztaként” említik tovább. Így keletkezett a “Kakucs puszta” elnevezés.

Adás vételi szerződés Kakucs pusztai területről. 1929.
Adás vételi szerződés Kakucs pusztai területről. 1929. (A pecséten: Magyar Királyi Adóhivatal Elek)

Két okirat is előkerült. Az egyik egy 1929-ben készült adás vételi szerződés, melyben „az eleki 4519 számú tjkvben…. Kakucs pusztai szántó ingatlant” adnak el. Tehát ez az ingatlan az eleki telekkönyvben volt nyilvántartva. Vagyis Elekhez tartozott közigazgatásilag, pedig a településsel nem is határos.

Az adás vételi szerződés egyik tanúja Kneller János.
Az adás vételi szerződés egyik tanúja Kneller János.

A dolog érdekessége, hogy Kakucs puszta Kétegyháza és Medgyesegyháza közt terül el. Egy kis része pedig Pusztaottlakához tartozik. Tehát Elek várossal semmiféle közvetlen területi kapcsolata nincs.

Egy haszonbérleti szerződés 1946-ból.
Egy haszonbérleti szerződés 1946-ból.

A másik okirat egy 1946-ból származó haszonbérleti szerződés. Itt Reisz György eleki tulajdonos adja bérbe a földterületét Mokán Péternek aki az eleki Kakucs tanya 66. szám alatt lakik. Tehát még 1946-ban is Elekhez tartozhatott közigazgatásilag ez a terület.

Bérbeadó Reisz György, a tanu pedig egy "igazi eleki" Eleki László.
Bérbeadó Reisz György, a tanú pedig egy “igazi eleki” Eleki László.

Wittmann Attila

Kategóriák
album archiv ballagás csoportkép emberek esemény iskola munka rólunk

A 8. osztályosok ballagása, 1968

Újabb képpel bővül az osztályképek sorozata. Ezúttal azokat a diákokat és tanáraikat mutatjuk be, akik az 1967-68-as tanévben „ballagtak” Eleken a 8. osztály elvégzése után. A fényképet két forrásból is megkaptuk, Janecskó János igazgató úrtól és Dr. Mester György tanár hagyatékából.

Utóbbi hátoldalán ez olvasható:

„Mester”-nek szeretettel a VIII. a

Tinger (János osztályfőnök)

A tanárok (balról): Kerekes Gábor, Nagy András, Zemplényi Lászlóné, Vígh Ferenc, Tinger János osztályfőnök, Janecskó János igazgató, Nádor J. Istvánné és Radnai László igazgatóhelyettesek, Mester Györgyné, Mester György, Mérai Istvánné, Szikes Péterné, Hack Lőrinc (?)
A tanárok (balról): Kerekes Gábor, Nagy András, Zemplényi Lászlóné, Vígh Ferenc, Tinger János osztályfőnök, Janecskó János igazgató, Nádor J. Istvánné és Radnai László igazgatóhelyettesek, Mester Györgyné, Mester György, Mérai Istvánné, Szikes Péterné, Hack Lőrinc (?)
Kategóriák
csoportkép emberek esemény gasztro meghívó rólunk tánc Uncategorized zene

Békés megyei németek anyanyelvi és kulturális napja

Eleki német népviselet
Eleki német népviselet