Szerző: rapajkotibi

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel.

Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.

Kategóriák
archiv építészet épületek egyház közigazgatás mezőgazdaság művészet Rapajkó szakma tájkép történelem

“Elek helysége belső telkeinek térképe” (1844)

Ha jobban megnézzük ezt az 1844-ben készült eleki térképet,  akkor azt tudjuk mondani,  hogy a mai utcák elrendezése a központban megegyezik az akkorival! (Akkor pl. még nem létezett Újtelep sem.)

Ezt a térképet Száll Antal egykori eleki plébánosnak (1819-75) köszönhetjük,  aki viszont felajánlotta a köznek, vagyis akkori megfogalmazásban:  Elek mezőváros közönségének.

Tudomásunk szerint az 1990-es években ez az eredeti térkép bekeretezve az eleki plébánián volt látható

Vajon ki tudja a térképen elhelyezni lakóházának a helyét?(Utcanevek Eleken valószínűleg csak a XIX. század második felétől léteznek,  addig csak házszámok voltak.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv épületek egyház festészet művészet Rapajkó tájkép történelem

Az eleki templom 1824-ben

Az eleki plébánián még az 1990-es évek első felében is megvolt az a festményről készült fotó,  amit most mi is be szeretnénk mutatni.

Az általunk átnézett források és szakirodalom alapján máig nem sikerült kideríteni azt,  hogy ki készítette az egykori festményt,  illetve ki és mikor fényképezhette le azt.

Szerintünk valószínűleg Elek németek általi újratelepítésének századik évfordulójára festhette meg valaki korhűen Elek központi részét,  ami feltehetőleg nem sokban különbözhetett a kezdeti időszaktól,  illetve lehet,  hogy valaki “csak” ilyennek képzelte el a templomot és környékét 1824-ben,  de a festmény nem akkor,  hanem később készült el!

Ha forrásként nézzük a fotót,  akkor is érdekes,  hisz pl.  jól látszik,  hogy  egykoron a templomba még “fölfelé kellett menni”,  míg manapság erre már nincs szükség.

Akkor még egy kis hídon is át kellett mennie annak,  aki pl.  misére igyekezett,  ami az akkori,  a maitól igen csak eltérő földrajzi környezetet is bizonyítja! (A híd maradványait állítólag az 1990-es évek közepén megtalálták.)

A templom már akkor is nagy lehetett,  tehát nem az elsőről van szó,  ami valószínűleg az 1730-as évek elején épülhetett meg.

1830-39-ben már kb. 3200-3600-an élhettek Eleken,  míg 1734-39-ben,  vagyis az újratelepülések kezdetén  kb. csak 300-400-an, tehát szükség volt az új templom alapjainak a letételére 1776-ban.

A plébános 1834-ben Száll Antal volt,  aki 1819-75-ig,  vagyis a legtovább szolgát Eleken,  utolsó éveiben látását elveszítve is! (Eleken temették el.)

A fotón valószínűleg iskolát és lakóházakat láthatunk még.

2024-ben ünnepeljük Elek német újratelepülésének a háromszázadik évfordulóját,  így nyilván akkor is többen meg fogják festeni a templomot.

Valószínűleg pl. 2124-ben is sokat fognak jelenteni ezek az alkotások az akkori elekieknek!

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv ipar modern politika Rapajkó szakma történelem technika

Aradon még Mercedest is gyártottak a magyar időkben

Ez évtől már  Kecskeméten is gyártanak Mercedeseket,  ami nyilvánvalóan óriási dolog,  de az igazsághoz az is hozzátartozik,  hogy már 97 évvel korábban is gyártottak ilyen márkájú gépjárműveket,  és nem is akárhol,  hanem az egykori megyeszékhelyünkön, Aradon!

Ezen tény sok mindent elárul környékünk egykori iparáról,  de sajnos 2012-ben az aradi előzményekről senki sem beszélt.

Ennek az egykori aradi gyárnak igen változatos a rövid története,  hisz a Magyar Automobil Részvénytársaság,  Arad (MARTA) 1910-től kezdett gépkocsi- és autóbuszgyártással foglalkozni.

A Le Havre-i Westinghouse- gyár (több magyar is dolgozott itt) licensze alapján gyártottak itt a cég nevét tartalmazó mozaikszóra keresztelt autókat, buszokat,  melyekkel 1915-ben megindult az állandó közlekedés Budapesten (első kép),  de taxikat is (második kép).

1912-ben tönkrement ez az amerikai-francia gyár, ami után az Austro-Daimler (osztrák-angol) licensze alapján gyártottak itt autókat,  majd pedig az I. világháború miatt ismét váltásra került sor (1915-18),  amikor is Aradon megjelenik a Mercedes (harmadik kép)!

1910-18 között Aradon összesen 187 autót és 730 teherautót gyártottak (hatszázharmincat a háború alatt).

Utána sajnos sok minden mással együtt ez a gyár is Romániához került,  de 1925-től így is megszűnik itt az autógyártás!

Mindentől függetlenül jogosan büszkék lehetünk az egykori aradi autógyártásunkra,  ami hazánkban az első volt,  hisz ilyen jellegű beruházás azóta sem történt ebben a térségben.

(Tudomásunk szerint elekiek nem dolgoztak az aradi autógyárban.)

Ha Mercedesről beszélünk,  mindenképpen szóljunk arról is,  hogy az eleki születésű,  és még most is élő Strifler Pál (Paul Strifler) kutatómérnökként Stuttgartban szintén hozzá tudott járulni a ma is megbecsült világmárka hírnevének öregbítéséhez.

Szerencsére Strifler Pál  megélte a kecskeméti gyár termelésének a megkezdését is (negyedik kép)!

Források:

Kollega Tarsoly István főszerk.: Révai Új Lexikona. XIV. k. Szekszárd,  2004. 1008 o.

http://www.magyarjarmu.hu

A magyar nyelvű Wikipedia

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv emberek közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem

Ismét Danilovról (1880-1943)

Mihail Danilov
Mihail Danilov

Danilov Mihályról már írtunk ez év március 5-6-i bejegyzésünkben,  de most mégis fontosnak tartjuk,  hogy ezt most is megtegyük,  mert szerintünk újabb,  nagyon fontos információkhoz jutottunk az eleki városházán található korabeli halotti anyakönyvből.

Danyilov Mihály a korabeli eleki polgári halotti anyakönyvben az akkori  helyesírásnak megfelelően Daniloff néven szerepel,  de mi mégis a most használatos formát használjuk.

A bejegyzések alapján most már tudjuk a szülök neveit is,  vagyis édesapját Danilov Teodornak,  édesanyját pedig Dornel Erzsébetnek hívták.

A halál pontos dátumaként 1943. augusztus 31. délután hat óra szerepel,  helyszín a Bánhidy-major volt,  okként pedig májsorvadást írták be.

A 63 éves korában meghalt Danilovról azt is tudjuk még az anyakönyvből,  hogy kisbérlő volt,  illetve cári tábornok is,  mint hogy azt is, a vallása  görögkeleti  volt.

Ezek az adatok azért nagyon fontosak,  mert megerősítik azt,  hogy egy tényleg magas rangú orosz arisztokratáról van szó,  aki az akkor Elekhez tartozó Lőkösházán halt meg!

A halál oka viszont azért érdekes,  mert a “köztudatban” máig az él,  hogy öngyilkos lett,  mert nem akart a szovjetek által “felszabadított” Magyarországon élni,  de itt valószínűleg egy legenda továbbéléséről lehet szó.

Az is elképzelhető,  hogy soha nem tudta feldolgozni azokat a csapásokat,  amit 1917-nek “köszönhetően” kellett elszenvednie,  és emiatt is halt meg!

Ha pl. a sírját sikerülne feltárni,  illetve ha kellő részletességgel ismernénk az 1917 előtti tevékenységét, akkor bizonyára sok mindenre választ kaphatnánk.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
ballagás család emberek esemény iskola Rapajkó

Ballagás 2012

Az idén május 10-én ballagtak el az eleki középiskola tanulói (az első képen a 12/d  osztály tanulói,  a másodikon pedig a bolti eladók láthatók,  osztályfőnökükkel,  Kovács Katalinnal).

A hagyományoknak megfelelően m0st is először az iskola udvarán megkoszorúzták a millecentenáriumi kopjafát és a Radványi-emléktáblát. Itt derült ki az is,  hogy 2012-ben Soperla György végzős szakácstanuló joga vinni a bölcs baglyot.

Az ünnepség ezek után a városi sportcsarnokban folytatódott,  ahol Szappanos Anita igazgatóhelyettes (Gyula) felolvasta Erdős Norbert országgyűlési képviselő,  kormánymegbízott üdvözletét,  melyből néhány gondolat:

Ismét eltelt egy év,  ismét itt a számvetés ideje. Emlékezni kell a kezdetekre,  de arra is,  hogy azóta mennyi minden változott meg!  A jövő már más helyszínen,  más  társakkal fog folytatódni. A ballagás egyszeri és megismételhetetlen esemény. Végül sok sikert és boldogságot kívánt mindenkinek ő is.

Utána Gyalog László megbízott igazgató beszélt,  aki elmondta pl. azt,  hogy  a szükséges munkán vagyunk túl. Ünnep a mai nap.  Fontos a  szeretet és a tudás együtt.

Ezt követően  a végzősök és a most még nem ballagók búcsúztak,  majd a legjobbak ajándékkönyvet vehettek át. (A felvételen Kotroczó Judit,  végzős bolti eladó vesz át könyvet Singer Ferenc ,  eleki intézményvezetőtől.)

Az idei ballagási ünnepélyt megtisztelték jelenlétükkel a következő személyek is:  dr. Kovács József országgyűlési képviselő,  Gyalog Lászó megbízott igazgató,  Tolnai Péter,  megyei képviselő,  Pelle László,  általános iskolai igazgató és PLuhár László , Elek polgármestere. ( A képen a következő személyek láthatók balról jobbra haladva:  Antal József,  tagintézményvezető-helyettes /Elek/, S. F., P. L., T. P., K. J, Gy. L., Sz. A.)

Köszönet a szervezésért és a lebonyolításért a közreműködőknek!

(A felvételeket Zsóri Tibor készítette.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv épületek emberek irodalom iskola közigazgatás Rapajkó szakma történelem

Egy jelentős eleki adomány Aradra

139 évvel ezelőtt az egykori aradi középiskola (lyceum) igencsak örülhetett annak a tízezer darabos  könyvadománynak,  amit az eleki (lökösházi) Vásárhelyi-családnak köszönhetett.

Olvasás folytatása “Egy jelentős eleki adomány Aradra”
Kategóriák
album archiv épületek család csoportkép emberek esemény közigazgatás politika Rapajkó tájkép történelem utazás

A miniszterelnök fia Eleken kötött házasságot

Kállay Kristóf és Vásárhelyi Veronika esküvője 1942-ben

Ezen az  esküvői képen  egy  boldog ifjú pár látható,  mit sem tudva,  mi vár még rájuk,  a családjukra,  de hazánkra is!

1942. július 16-án az akkor még Elekhez tartozó Lőkösházán kötött házasságot Kállay Kristóf (1916-2006), aki Kállay Miklós (1887-1967),  Magyarország akkori miniszterelnökének fia volt.
A szép menyasszony a lőkösházi Vásárhelyi Veronika (1920-2000).

Az egykori jeles eseménynek helyt adó kastély szerencsénkre  nem vált a céltalan rombolás és az enyészet martalékává, hanem éppen napjainkban újul meg,  “szebb mint valaha”  (fénykép 2012 tavaszáról)!

Mivel akkor Elek Csanád vármegyéhez tartozott, 

Olvasás folytatása “A miniszterelnök fia Eleken kötött házasságot”
Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény közigazgatás modern politika Rapajkó történelem

Áder János, az új köztársasági elnök, aki 2002-ben már járt Eleken

Áder János (1959-),  az  új köztársasági elnök Csornán született,  jogászi végzettséggel rendelkezik.  1990-2009-ig fideszes országgyűlési képviselőként tevékenykedett. 1998-2002-ig a magyar országgyűlés elnöke, 2009-12-ig pedig a Fidesz színeiben európai uniós képviselő volt.

Schmitt Pál (1942-) minden szempontból tragikus és kellemetlen lemondása után 2012. május 2-án Magyarország köztársasági elnökévé választották.

Olvasás folytatása “Áder János, az új köztársasági elnök, aki 2002-ben már járt Eleken”
Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház emberek esemény iskola művészet politika Rapajkó szakma történelem zene

Nem csak leventéknek!

Magyarországon csaknem egy negyedszázadig,  1921-45-ig meghatározó szerepet játszott a levente mozgalom,  hisz az 1920-as trianoni békediktátum igen csak korlátozta a magyar honvédelmet,  így ki kell találni valami szükségmegoldást az ifjúság számára is.
A 12-21 éves korosztálynak ez volt a kötelező leventeoktatás,  ahol valláserkölcsi alapon katonai,  hazafias,  légoltalmi képzésben részesültek a fiúk és a leányok is.

Olvasás folytatása “Nem csak leventéknek!”
Kategóriák
archiv család emberek közigazgatás politika Rapajkó történelem

Ki volt gávai Gaal Jenő?

A mai Békés megyében szinte ismeretlen Gaal Jenő (1846-1934),  de sajnos Eleken is, pedig Békés megyében,  Gerendáson született,  sőt itt,  pontosabban Lökösházán is volt birtoka,  ami akkor Elekhez tartozott. 1916-tól itt is élt,  gazdálkodott,  ezért az eleki képviselő-testületnek is a tagja volt!

Egy olyan emberről van szó,  aki egymaga a következő is volt:  akadémikus,  egyetemi tanár,  felsőházi tag,  jelentős közéleti személyiség,  aki fogékony az újra,  kritikusa saját korának,   de jó értelemben vett hazafi is  Széchenyi szellemiségét követve.

Az is érdekes az ő életében,  hogy pl. angolos is volt a műveltsége,  ami nem volt általános az akkori francia és német dominancia idején! (Gaall Jenő Bécsben és Budapesten tanult jogot.)

1896-ban akadémiai székfoglalóját egy akkor igen híres skót esszéíróról, történészről,  Thomas Carlyne-ról (1795-1881) tartotta,  akinek tevékenységét  Széchenyivel rokonította!

Az 1940-ben megjelent emlékirata az internetről is elolvasható (mtdataportal extra.hu),  melyből mindent megtudhatunk a szerzőről,  így pl. azt is,  1857-ben pont a házuk előtt,  Gerendáson cserélt lovat az akkor megyelátogatásra érkező Ferenc József császár,  magyar király  (1830-1816).

Elekiként olvasva azonban mégis az a legérdekesebb,  hogy pl. Gaal Jenő milyen sokat tett azért,  hogy Arad vármegye,  vagyis annak legalábbis a nyugati része,  így Elek is magyar maradjon.

Nem rajta múlott,  pedig egy angol nyelvű tanulmányt is írt ezért  a határmegalapító delegáció számára,  aminek a tagjaival anyanyelvén tudott tárgyalni Lőkösházán ,  hisz jól beszélt angolul,  franciául,  olaszul,  a japán küldöttel valószínűleg franciául beszélt.

Megemlíti azt is,  hogy ezekben a tragikus napokban feleségével,  Varjassy Lenkével Lőkösházán laktak,  de többször járt Eleken,   Csonka-Arad vármegye székhelyén (1920-24) is.

Még ekkor is volt ideje és kedve a tanulásra,  önművelésre is,  hisz pl.  spanyol nyelvű könyveket kért a Bánhidy-kastélyből!

Gaal Jenő  írásait ma is érdemes olvasni,  az interneten pl. most is meg lehet vásárolni azokat.

Eleken a mai Táncsics Mihály utca viselte a nevét,  de azt felsőbb kommunista utasításra meg kellett változtani.

Ha valaki végigolvassa fontosabb műveit,  akkor nyilván könnyebben megértheti,  hogy miért nem tetszett azoknak,  akik később kiépítették és fenntartották a diktatúrának a baloldali változatát!

Az viszont örvendetes, hogy nem régóta a lökösházi általános iskola felvette Gaal Jenő nevét.

Forrás:

Gávai Gaal Jenő válogatott tanulmányainak újabb gyűjteménye. Bp., 1932. I. k. 780 o,  II. k. 876 o.

Gaal Jenő:  Élmények és tanulságok. Bp.,  1940. 933 o.

Kollega Tarsoly István főszerk.:  Révai Új Lexikona VII. k. Szekszárd,  2001. 879 o.

Majer Tibor:  Lőkösháza története.  Lőkösháza,  2003. 107 o.

Vermes Ernő szerk.:  Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Gyula,  1929. 528 o.

Rapajkó Tibor