Kategóriák
archiv építészet épületek egyház esemény művészet politika Rapajkó történelem

Egy tervrajz 1942-ből

Mint közismert,   az eleki művelődési központ 1994-től Reibel Mihály (1889-1959),  egykori eleki plébános nevét viseli,  hisz  neki is köszönhető,   hogy 1924-29-ig felépülhetett ez a fontos intézmény,  igaz akkor az egyház volt a tulajdonos.

Reibel Mihály (1889-1959)
Reibel Mihály (1889-1959)

Az azonban viszont kevésbé köztudott,  hogy ez az épület a  végleges formáját csak 1942 után nyerte el,  amit  az eleki plébánián található 1942. június 4-én készült tervrajzzal tudjuk bizonyítani.  (A tervező a makói Bogdán Károly volt.)A bővítési tervek szerint mozi és néprajzi múzeum is működött volna itt.  Az utóbbiról nincs tudomásunk,  azt viszont tudjuk,  hogy pl. Reibel Mihály komolyabb helyi  régészeti gyűjteménnyel rendelkezett! (Vajon mi lett ennek a gyűjteménynek a sorsa?)

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény iskola művészet tánc Uncategorized

„Bál, bál, maszkabál…” Zenés, táncos események az 50-es években

Számtalan program tette színessé Elek életét az 50-es években is: óvodai, iskolai farsangok, zenés, táncos fellépések. A televízió még nem is létezett, mozielőadások talán már voltak, de nem jelenthettek konkurenciát; a gyerekek szereplése az egész falut megmozgatta, hisz a sajátjára mindenki kíváncsi volt.

Az alábbi képek Dr. Mester Györgyné testnevelő tanár hagyatékából valók, aki sok műsor szervezésében részt vett, betanította a táncokat. Bízunk benne, hogy sokan felismerik magukat a képeken!

Első bálosok
Első bálosok

Az első képet „Marika” dedikálta tanárának 1950. február 10-i dátummal, megköszönve az első bál szép élményét. (Vélhetően dr. Győri Gyula orvos lányáról van szó- az 1. sor bal szélén.)

Jelmezbál az óvodában 1957. febr.
Jelmezbál az óvodában 1957. febr.

Az óvodai farsangot 1959 februárjában örökítették meg. Reméljük, lesz, aki tud segíteni a hópehely, a pillangó, a matrózok, a virág a „Lottó”-kislány és a többi vidám farsangoló felismerésében.

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény iskola művészet tánc történelem

Tánciskola 1938 körül, 1945-ben és 1965-ben

A tánc, a szórakozás a mai fiatalok életének fontos része; nem volt ez másként a szülők, nagyszülők, dédszülők ifjúsága idején sem.

Az alábbi fényképek arról tanúskodnak, hogyan biztosították Eleken a múlt században- olykor nehéz történelmi időszakokban is- a kulturált szórakozást az arra vágyóknak. Meghatározta ez a község szellemi arculatát, társadalmi életét is.

Ifj. Gavanda Béla Tánciskolájának eleki résztvevői 1938 körül
Ifj. Gavenda Béla Tánciskolájának eleki résztvevői 1938 körül

Az első kép1938 körül készült, vélhetően a „Lange Gasse”-n (ma Lőkösházi út) lévő egykori Ipartestület épületében. Ifj. Gavenda Béla békéscsabai tánctanár oktatta ekkor az ifjúságot a tánc- és illemtan rejtelmeire. A 2. sorban jobbról a második fiatalember Radnai László, a negyedik Mahler/ Mester György, az eleki iskola későbbi tanárai, ekkor minden bizonnyal nyári vakációjukat élvező főiskolás diákok.
(A felső sorban balról az 5. személy talán Zöllner György, a Kétegyházi úton lévő egykori hengermalom tulajdonosának a fia.)

A Polgári Fiúiskola diákjai 1946-ban.
A Polgári Fiúiskola diákjai 1946-ban.

A Németországban élő Franziska Niedermayer szerint 1945-ben is volt tánciskola Eleken, amikor az oroszok/ szovjetek már a községben voltak.

Kategóriák
archiv emberek esemény gasztro háború munka szakma történelem

Bevonul a hentes – vásárlói tájékoztató

Ezt a különleges dokumentumot Császárné Sólyom Judit gyűjteményéből közöljük, köszönet érte.

Engelhardt János bevonulása, 1916.
Engelhardt János bevonulása, 1916.

Egy eleki hentes, Engelhardt János pontosan 97 évvel ezelőtti bevonulásakor írta ezt a szöveget vásárlóinak. A szöveg a következőképpen szól:

“Bevonulásomkor a Nagyérdemű vevőimnek figyelmébe
Elek, 1916. II. 28-án
A mester bevonult és annak hiányában az üzlet zárva marad addig míg egy jobb kor felderül, és ha a Jóisten is úgy akarja, akkor ezen mostani világ háború dúlása után, mint egy jó gazda az eke szarvát, én is szerszámmal a kezemben iparkodni fogok a régi, még életben levő vevőimet, valamint azokat is, akik ezidejütt a 21 évi működésemet még nem ismerték, hogy meghódítsam üzletemnek.

Kategóriák
archiv csoportkép iskola

Iskolai csoportképek az 50-es évek végéről

Dr. Raport Ferencné, szül. Schneider Katalin küldte a következő szép csoportképeket tanítványairól. A tanítónő 1956 és 1960 között tanította az eleki gyerekeket.

Ki ismeri fel magát vagy rokonát a képeken?

Schneider Katalin tanítónő az 1957-58-as tanév harmadikosaival - kedves "nagymamák"! Ki ismer magára?
Schneider Katalin tanítónő az 1957-58-as tanév harmadikosaival – Kedves “nagymamák”! Ki ismer magára?

A következő kép kicsit későbbi, az 1960-as tavaszon készülhetett – az elsős kislányokkal:

Schneider Katalin tanítónő és az 1959-60-as elsős lányok
Schneider Katalin tanítónő és az 1959-60-as elsős lányok

Vajon ki emlékszik még a csoportkép készítésének pillanatára az 1953-ban született eleki gyermekek közül?

Köszönjük a szép képeket!

 

 

Kategóriák
archiv emberek háború utazás

Eleki katonák

A fényképeken eleki katonák láthatók. A fotók készítőjéről annyit lehet tudni, hogy vélhetően két alkalommal is megjárta az “orosz frontot”. Első alkalommal 1943. tavaszán (májusban), majd késő ősszel vagy tél elején Lawocznén keresztül hazajött. Másodjára valószínűleg 1944 elején kellett ismét  kimennie.

A fényképeken számomra ismeretlen eleki katonák láthatók.

Ismeretlen eleki katonák
Ismeretlen eleki katonák
Ismeretlen eleki katonák
Ismeretlen eleki katonák

Arról sajnos nincs információ, hogy a képek mikor készültek és kik láthatóak rajta.

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv csoportkép emberek iskola történelem

Iskolai csoportkép 1930 körül

Valószínűleg az 1930-as évek elejéről származhat a következő csoportkép az iskola egyik elsős vagy másodikos fiú osztályáról.

Általános iskolai csoportkép az elsős fiúkról 1930 körül
Általános iskolai csoportkép az elsős fiúkról 1930 körül

Sajnos nem tudjuk azonosítani a kép szereplőit, de egész biztosan az eleki általános iskola egykori diákjai vannak a képen. Az eltelt nyolcvan-egynéhány év és az egységes frizurák nem könnyítik a személyek felismerését!

Néhányan egy kis füzetkét vagy kartonlapot tartanak maguk elé, talán elsőáldozási emléklap lehet?

Kategóriák
archiv család csoportkép divat emberek esemény művészet történelem

Kerti mulatság a Wild családnál

Wild Boldizsár kereskedő házának udvarán készült a következő szép felvétel, egy 1940-es évek eleji mulatságról. Az épület kapualja a mai napig nagyjából hasonló állapotban tekinthető meg – a legutóbbi időkig a Harruckern Középiskola könyvtáraként működött ház jelenleg szociális célokat szolgál.

Mulatság a Wild-udvarban, 1942 körül
Mulatság a Wild-udvarban, 1942 körül

A képen látható fiatalok az 1920-as években születtek, a képen 16-18 évesek, és manapság igen idősek, vagy sajnos nem élnek már. Az asztalnál ülő lányok közül jobbról a második a nemrégiben elhunyt Wild Klára (1929-2012).

Sajnos nem tudjuk, milyen alkalomból jöttek össze az egykori eleki fiatalok – elegáns ruházatukból ítélve fontos családi ünnep lehetett.

Isten áldja Önt ott fent, kedves Klári néni!

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény háború politika Rapajkó

A bombázások miatt jöttek Elekre a németországi diákok

Mint közismert,  1943 februárjától Németország totális háborúban állt szinte a fél világgal,  aminek többek között az  lett az eredménye,  hogy a nagyobb városokat az angolok és az amerikaiak is bombázták.  Ezzel térdre akarták kényszeríteni az akkori németeket.

Részben ezért is sikerült feltételek nélkül megadásra bírni  Németországot,  de az igazsághoz tartozik az is,  hogy a szövetségesek gazdasági potenciálja  is jóval nagyobb volt,  és ezen a fejlett német technika sem tudott változtatni.

Mivel az angolok már 1940. szeptember 24-én komoly erőkkel bombázták Berlint, vagyis így válaszoltak a támadásokra,  a német légvédelem pedig nem tudta minden esetben teljesen garantálni a biztonságot. Ez odáig vezetett,  hogy a háború vége felé  már  szövetséges légi fölény volt, így sok ember számára már csak a menekülés maradt,   pl. a fiatalokat vidékre menekítették (“Landverschickung”),  de arról is van tudomásunk,  hogy diákok érkeztek hazánkba,  még Elekre is!

Hivatalos visszaigazolás
Hivatalos visszaigazolás

A németországi fiatalok egykori magyarországi itt-tartózkodása gyakorlatilag máig feltáratlan terület a hazai  történettudomány számára,  így különösen   érdekes az a hivatalos értesítés is,  amit az eleki Resetár András talált meg még 2011 novemberében a Gyulai úton lévő házuk felújítása során a stukatúrban.

Kategóriák
archiv csoportkép emberek iskola történelem

Iskolai csoportkép 1938-39 körül

Nemrég érkezett hozzánk ez a szép iskolai csoportkép, mely az egykori templom melletti “Központi iskola” avagy “Zentralschule” elsős leány osztályát ábrázolja igazgatójuk és tanítónőjük körében.

Az eleki lányok 1938-1939 körüli első osztálya a templom melletti iskola udvarán.
Az eleki lányok 1938-1939 körüli első osztálya a templom melletti iskola udvarán.

Köszönjük a szép képet a fotón valahol szereplő, de névtelenül maradni kívánó, 1946-ban Németországba elűzött tulajdonosának és gyermekeinek!