Klemm Tamás
A következő képek az egykori pékség és a Zöldfa Étterem előtt vonulnak el a május elsejei felvonulásban részt vevő diákok – az eleki Általános Iskola és Gimnázium tanulói.
Kategória: iskola
Klemm Tamás
A következő néhány kép a 70-es évek végén készülhetett, a május elsejei felvonulást ábrázolja, mégpedig a könyvtár előtti kanyarban.
Ki ismeri fel magát a tömegben?
Valószínűleg a XX. század elejéről származnak a következő eleki süteményes receptek, egy eleki német asszony tollából.
Megfigyelhető, hogy az illető nyilvánvalóan nem magyar nyelvű iskolába járhatott, és csak később tanult meg magyarul.
Elek egyik legnagyobb fénykora az 1867-1918 közötti időszakra tehető, amikor is járási székhelyként az egykori Arad vármegyéhez tartozott.
Szerencsénkre az egykori megyeházánk még ma is áll, nem messze az aradi városházától (Forradalom/Főtér 79. házszám alatt).
Az épületről a következőket tudjuk elmondani: 1821-ben épült neoklasszicista stílusban, melynek van egy ikerépülete is, melyben egykoron törvényszék, majd pedig árvaszék is működött 1871-ben.
Az épületek homlokzatát timpanon díszíti, a vármegyegyeháza pincéjében hajdanán fogház is működött.
Tudomásunk szerint eddig még senki nem tárta fel pl. azt, hogy az egykori eleki megyei képviselőink hogyan képviselték akkori megyeszékhelyünkön, Aradon Elek érdekeit!
Magyar szemszögből nézve elég tragikus eseményeknek is helyt adott az épület, hisz 1918. november 13-14-én itt zajlottak a sikertelen tárgyalások a magyar kormány képviselője, Jászi Oszkár (1875-1957 ) és a Központi Román Nemzeti Tanács között.
A folytatás közismert, hivatalosan 1920-tól sajnos itt sem a magyar nyelv az “uralkodó”.
Ma az egykori vármegyeházán található az ottani pénzügyi igazgatóság székhelye, az ikerépületben pedig az Aurel Vlaicu Egyetem rektorátusa, ami azt jelenti, hogy ezen épületeknek még ma is, ebben az igencsak megváltozott világban is komoly tekintélyük van!
A korabeli levelezőlap lelőhelye: http://www.budaifoantikvarium.hu, a történeti adatoké pedig: Ujj János: Arad-Történelmi városkalauz. Arad, 2001. 108 o.
Rapajkó Tibor
Klemm Tamás
Az itt látható csoportkép 1941 tavaszán készült az eleki általános iskola udvarán. Középen Riha Ilona tanítónő látható, akinek hagyatékából jött létre később a tehetséges eleki gyerekeket támogató Riha Ilona Alapítvány.
Köszönjük a szép képet Rónai Klárának.
Az idén a szokásos farsangi ünnepelés tavaszváró ünnep formájában került megrendezésre a Reibel Mihály Művelődési Házban.
A műsoros mulatságot tegnap tartotta az eleki általános iskola. A szokásos farsangtól eltérően itt nem a jelmezes felvonuláson volt a fő hangsúly, hanem színpadi produkciókon – a műsorral készült osztályokat, csoportokat a többiek nézték.
Így folyamatosan egymást váltották a szereplők és a nézők – a hangulatot látva előbbiek és utóbbiak egyaránt határozottan élvezték a műsort.
A műsorszámok között – a teljesség igénye nélkül – volt például kiváló népitánc-műsor, kisördögök tánca, megtekinthettük az öreg MacDonald gazdasági udvarát, de nem maradt el a szirtaki, a hagyományos görög tánc sem. Több tehetséges versmondó is fellépett, egyikük, Illés Eszter ráadásul a saját, tavaszról szóló költeményét szavalta el!
A legnagyobbak akrobatikus elemeket sem nélkülöző hip-hop táncbemutatója során a közönség többször felmorajlott a különleges show-elemeket látva.
Köszönjük a résztvevőknek (és a hálás közönségnek) a színvonalas műsort!
A rendezvényről készült fotógaléria megtekinthető az iskola honlapjára kattintva.
Klemm Tamás
Egy régi fénykép az eleki általános iskola tanárairól. Amint látható, nagy részük egyházi ember volt. A helyszín a “zárda” hátsó beszögellő udvara.
A képen balról a negyedik Singer Ferenc (1919-1993), eleki pap, aki szenvedélyes fotós volt, és akinek a gyűjteményéből a kép származik. Ő később a szegedi Tátra-téri templom plébánosa volt haláláig. Singer Ferenctől jobbra áll a még igen fiatal Mester György, az iskolánk későbbi névadója.
A többiek kiléte egyelőre nem ismert, továbbá az sem, hogy mindannyian tanárként dolgoztak-e, avagy csak látogatóban voltak Eleken. A helyszín a tető ma is meglevő alakja miatt egészen biztos.
A Harruckern Középiskola eleki tagintézményében az idén azért került sor később, vagyis március 30-án a szalagavatóra, mert a helyi közintézmények egy részében kényszerből szénszünetet kellett tartani, de az előzményektől függetlenül azért mégis felejthetetlen élményekkel távozhatott mindenki a rendezvényről a városi sportcsarnokból!
Az ünnepség elején felolvasták Erdős Norbert levelét, melyben boldog, reményteli jövőt kívánt az idén ballagóknak a megyei kormánymegbízott.
Majd ezt követően az integrált intézmény igazgatója, Mikolán Róbert mondta el az ünnepi beszédet, aki többek között arról szólt, hogy a szalag jelkép, hisz elárulja, hogy ki tanul a Harruckerben. Mindenkinek szorgalmasan kell tanulni, és be kell tudni bizonyítania, hogy képes szellemi és fizikai munkát végezni.
Utána következett a szalagok feltűzése, elsőként az igazgató tűzte fel a szalagot Singer Ferencnek, az eleki telephely vezetőjének, majd következtek az osztályok.
Az idén a következő osztályok fognak ballagni: 12/d.-gimnázium- a fotón is ők láthatók-(osztályfőnök. : Mede Olga), 12/c.-gimnázium (Megyeri Zsolt), vadászok (Valki Antal), 12/b. -bolti eladók (Kovács Katalin), 12/a. -szakácsok, pincérek (Nagy Endréné), 13/a. -pincérek, szakácsok (Fodor Zoltán).
A szalagok feltűzése után következett az ünnepi műsor, melyben az osztályok külön-külön, illetve közösen is felléptek, de voltak gyulai és békéscsabai fellépők is.
Az egyik legsikeresebb műsorszám volt a palotás és a keringő, mely utóbbit a képen látható eleki végzősök táncolták. (Az elekieknek a táncokat Mede Olga tanárnő tanította be.)
A szalagavatót Tolnai Péter megyei, illetve Turóczy András városi önkormányzati képviselő is megtisztelte jelenlétével.
Sok sikert kívánunk mi is az idén ballagóknak!
(A fotókat Zsóri Tibor, az eleki tagintézmény számítástechnikai tanára készítette.)
Rapajkó Tibor
A boldog békeidők, illetve az azt követő közismert tragikus események után az elekiek 1924-ben ünnepelték meg a község újratelepítésének a 200. évfordulóját (bicentenáriumát), vagyis azt, hogy a török pusztítás után egykoron németekkel népesítették be Eleket.
Klemm Tamás
Közismert eleki személy, sokak kedves tanára és barátja, nem utolsó sorban az eleki német szokások kutatója volt Mester (Mahler) György. Nevét az eleki általános iskola 2003. október 18-án vette fel.
Szép esküvői képét Mag Valéria juttatta el hozzánk. A kép bemutatása kapcsán idézzük fel a tanár úr életútját röviden.
1918. április 22-én született Eleken, Mahler György néven. Apja Mahler Flórián, kovácsmester, anyja Post Szabina. Anyanyelve német.
Két évet járt óvodába, majd az elemi iskoláit is Eleken végezte. Ezt követően az Állami Polgári Fiúiskola tanulója. 1931-től 1937-ig a szegedi kegyesrendi városi római katolikus Dugonics András Gimnáziumban tanult. Ezután 1937-től 1941-ig főiskolára járt magyar-történelem szakon, ugyanakkor rendkívüli hallgató az egyetem német nyelv és irodalom szakán.
1941 és 1943 között Temerinben, az Állami Polgári fiúiskolában tanít.
1943 októberétől katonai szolgálatát tölti a szegedi V. sz. Honvédségi Helyőrs Katonai Kórházában.
1945. május 4-én az ausztriai Wels városában amerikai hadifogságba esik.
elekfoto 