Kategóriák
család csoportkép emberek esemény közigazgatás sport történelem

Tenis Club Eleken 1911-től

Teniszező eleki hölgyek 1918-20 körül
Teniszező eleki hölgyek 1918-20 körül, középen Takács István

Két érdekes, nem csak személyes vonatkozású képre bukkantam a családi fotóalbumban.Az első 1918-20 körül készült az eleki Tenis Clubban, melyet 1911-ben alapítottak.

Vajon hol volt Eleken a teniszpálya? Felismeri-e valaki a sportoló hölgyek vagy a labdaszedő fiúk valamelyikében egykori rokonát?

A hölgykoszorú közepén Takács István látható, aki 1918-ban Sikula-n jegyzőként dolgozott. Hogyan és miért éppen Elekre jött szabadidejében? És hol volt/van Sikló ill. Sikula? (Arad megye, Románia) E kérdés megválaszolásában Németh Csaba tanulmánya segített.(1.)

1871-től Elek járási székhely volt. Közigazgatásilag hozzá tartozott Almáskamrás, Gyulavarsánd, Medgyesbodzás, Nagypél, Ottlaka, Sikló, Sikula,  Szentmárton.

A XX. század elején a térségben az úthálózat jelentős fejlesztésére került sor, 1909-re elkészült a Kisjenő-Székudvar-Sikló– Ottlaka-Elek, Kétegyháza útvonal, ami a gazdasági és kulturális kapcsolatokat –mint a fenti példa is bizonyítja – egyaránt élénkítette.

Takács István jegyző  lánya a Sikula melletti Garbán (Gurba, Arad megye, Románia)  született 1919-ben. Takács Klára, a későbbi Dr. Mester Györgyné, több mint 30 évig golgozott  Eleken testnevelő  tanárként.

A Takács család 1922-ben
A Takács család 1922-ben

A fiatal családot ábrázoló kép viszont inkább, mint kordokumentum méltó említésre, ui. 1922-ben úti okmányként, igazolványként használták.

Kategóriák
archiv csoportkép emberek iskola történelem

Iskolai csoportkép 1930 körül

Valószínűleg az 1930-as évek elejéről származhat a következő csoportkép az iskola egyik elsős vagy másodikos fiú osztályáról.

Általános iskolai csoportkép az elsős fiúkról 1930 körül
Általános iskolai csoportkép az elsős fiúkról 1930 körül

Sajnos nem tudjuk azonosítani a kép szereplőit, de egész biztosan az eleki általános iskola egykori diákjai vannak a képen. Az eltelt nyolcvan-egynéhány év és az egységes frizurák nem könnyítik a személyek felismerését!

Néhányan egy kis füzetkét vagy kartonlapot tartanak maguk elé, talán elsőáldozási emléklap lehet?

Kategóriák
archiv család csoportkép divat emberek esemény művészet történelem

Kerti mulatság a Wild családnál

Wild Boldizsár kereskedő házának udvarán készült a következő szép felvétel, egy 1940-es évek eleji mulatságról. Az épület kapualja a mai napig nagyjából hasonló állapotban tekinthető meg – a legutóbbi időkig a Harruckern Középiskola könyvtáraként működött ház jelenleg szociális célokat szolgál.

Mulatság a Wild-udvarban, 1942 körül
Mulatság a Wild-udvarban, 1942 körül

A képen látható fiatalok az 1920-as években születtek, a képen 16-18 évesek, és manapság igen idősek, vagy sajnos nem élnek már. Az asztalnál ülő lányok közül jobbról a második a nemrégiben elhunyt Wild Klára (1929-2012).

Sajnos nem tudjuk, milyen alkalomból jöttek össze az egykori eleki fiatalok – elegáns ruházatukból ítélve fontos családi ünnep lehetett.

Isten áldja Önt ott fent, kedves Klári néni!

Kategóriák
család emberek esemény gyász művészet szakma történelem

Strifler Pál elhunyt

Strifler Pál 2008-ban. Forrás: Unsere Post online
Strifler Pál 2008-ban. Forrás: Unsere Post online

Sajnálattal fogadtuk a hírt, hogy Strifler Pál, a Mercedes-Benz egykori főmérnöke, a Baden-Württembergi Magyarországi Németek Szövetségének tiszteletbeli elnöke 2012. november 14-én kilencven éves korában elhunyt.

Az Unsere Post szerkesztőségének is sokáig tagja volt, emlékére az újság decemberi számának címlapján egész oldalas megemlékezést közölt a talán egyik leghíresebb egykori eleki polgár emlékére. Az interneten is olvasható a szöveg egy része itt.

Nyugodjék békében!

Kategóriák
archiv csoportkép emberek iskola történelem

Iskolai csoportkép 1938-39 körül

Nemrég érkezett hozzánk ez a szép iskolai csoportkép, mely az egykori templom melletti “Központi iskola” avagy “Zentralschule” elsős leány osztályát ábrázolja igazgatójuk és tanítónőjük körében.

Az eleki lányok 1938-1939 körüli első osztálya a templom melletti iskola udvarán.
Az eleki lányok 1938-1939 körüli első osztálya a templom melletti iskola udvarán.

Köszönjük a szép képet a fotón valahol szereplő, de névtelenül maradni kívánó, 1946-ban Németországba elűzött tulajdonosának és gyermekeinek!

Kategóriák
archiv építészet csoportkép egyház emberek esemény közigazgatás művészet történelem

Elek elöljárósága 1892-ben

Egy 1892-es dátumú, „világot járt” képhez, ill. tablóhoz jutottam a közelmúltban, amelyen Elek község egykori elöljárósága látható.

Bild

Kalandos útja összefügg Elek, az eleki iskola és annak névadója, Dr. Mester György családjának XIX-XX. századi történetével.

120 éve, 1892-ben épült a templom mellett az un. „központi iskola”.[1]

Bild

Amikor az 1980-as években lebontották az épületet, alapkövéből előkerült egy emlékirat, amely többek között a nagyközség akkori elöljáróságának névsorát is tartalmazza.[2]Bild

A tablón és az alapító okiraton tehát ugyanaz az évszám, ugyanazon személyek szerepelnek.

Kategóriák
archiv háború történelem

A Nagy Háború katonái VI.

 „A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyv áttekintésének a végére értem. A mű mellékletében az 1939-ben összegyűjtött I. világháborús lovaskatonák adatai szerepelnek 184 oldalon keresztül. Itt találtam meg Albert Józsefet is.

Albert József huszár
Albert József huszár

Eleken a temetőben a ravatalozó előtt található az I. világháborúban elesett katonák sírja. Ők a legnagyobb áldozatot hozták, amit ember hozhat …

A “Hősök Sírja” egy 1929-ben kiadott képeslapon.

Wittmann Attila

Kategóriák
közigazgatás mezőgazdaság politika történelem

Vitézi telkek

A vitézi rend magyar alapítású rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a „vitéz” előnevet használhatták, a cím használatára a Rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja, olvasható a wikipédián.

Vitéz emberek Eleken is éltek és így vitézi telkek itt is kerültek kiosztásra. Kotroczó József (Lőkösháza) lerajzolta, hogy a Lőkösháza felé vezető út mellett hol voltak ezek a telkek kimérve.

Vitézi telkek
Vitézi telkek

A jobb olvashatóság érdekében pár feliratot „begépeltem”.

A telkek helye manapság (forrás Google Earth)
A telkek helye manapság (forrás Google Earth)

Wittmann Attila

Kategóriák
egyház emberek esemény háború iskola politika történelem Uncategorized

Megjelent a „Csepregi könyv”

Eleken is sokaknak cseng ismerősen Dr Csepregi Imre plébános, pápai prelátus neve. A makói születésű plébános 1913-1931 közt Eleken, majd 1931-1954-ig Makón szolgált. 1944. szeptember 22-től, 1953. június 8-ig naplót vezetett. A kézirat terjedelme 3363 oldal, számítógépen 1700 oldal. A naplót nem magának hanem az utókornak vezette, hogy így segítségével ismerjék meg az általa átélt diktatúra mindennapjait. A napló majdnem tűzre került, ám pár lelkes embernek köszönhetően mára könyv lett belőle. A mű összeállítása nem csak a kézirat nagy terjedelme miatt volt nehéz. A szocialista diktatúra miatt a napló egy részét latinul írta.

Csepregi könyv-b

De hála Tóth Ferenc szerkesztőnek a könyv első kötete 2011-ben megjelenhetett, méghozzá Dr Csepregi Imre plébános születésének 130., makói plébánosi kinevezésének 80. évfordulóján.

A második kötet bemutatója a napokban volt. Aki szeretné megvásárolni az keresse a makói Kincskereső Könyvesboltot (30/455-39-99).

A könyvben több eleki vonatkozású bejegyzés is található, hiszen a plébános hiába költözött Makóra, nem feledte az elekieket!

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek közigazgatás történelem Uncategorized

Bréda kastély 1939.

Mivel egészen a második világháború végéig Elekhez tartozott Lőkösháza is, ezért kissé a lőkösházi vonatkozású emlékek iránt is érdeklődök. Mostanában sikerült hozzájussak egy ritka képeslaphoz, amin a brédai kastély látható. A képeslap 1939-es kiadású.

Bréda Kastély 1939.

A napokban Kotroczó Józseftől (Lőkösháza) kaptam e-mail-ben a Bréda kastélynál készült következő ritka, a maga nemében  egyedülálló képeket.

A földesúr felesége és fia

A képek valószínűleg 1944-ben készültek.

Cselédek a gyerekekkel

A fotók Kotroczó József tulajdonát képezik és szívesen mesél bárkinek a régi időkről.
 A képekre kattintva azok nagyíthatóak.

Wittmann Attila