Kategóriák
család iskola mezőgazdaság munka Rapajkó

Eleméry Antal, az eleki szakiskola eleki igazgatója

Eleméry Antal (1921-87)
Eleméry Antal (1921-87)

Eleméry Antal 1921. október 28-án született Eleken. Édesapja, Eleméry Antal tanító volt, aki vitézi címet is viselt, a nevét pedig 1926. augusztus 8-án változtatta Emenetről Eleméryre.

Észak-Erdély 1940-es visszatérése után agrártudományi tanulmányokat Kolozsváron folytatott. Pedagógiai végzettsége nem volt, de mégis jó pedagógiai érzékkel tanított.

Az eleki szakiskola 1962-es alapítása után igazgatóként Kárpáti Józsefet (1962-68) követte 1970-ig,  majd az iskola önállóságának elvesztése után igazgatóhelyettesként irányította a helyi  szakiskolát, sőt még tankönyvet is írt Hankó Faragó Mihállyal 1976-ban Juhtenyésztés címmel.

Mindenki nagyon szerette, tisztelte. Kiváló szakember, ember, tanár, kolléga, vezető volt! 1987. január 9-én halt meg.

A leánya, Eleméry Edit is az intézmény tanára volt tragikus haláláig.

Eleméry Antal alig negyed százada hagyott itt minket,  ami alkalom arra,  hogy felidézzük alakját.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
csoportkép egyház emberek modern művészet zene

A templomban továbbra is énekelnek

Elek város korábban igen jelentős zenei élettel büszkélkedhetett, nem utolsó sorban Törzsök Attila tanár úr ténykedésének eredményeként, aki a motorja volt az Éneklő Elek rendezvényeknek. Gyerekek és felnőttek is nagy számban énekeltek a kórusokban. A rendezvényeken korabeli hírességek is megjelentek, például Bárdos Lajos zeneszerző, aki Törzsök Attila jó barátjaként egyszer még egy külön kórusművet is írt az eleki énekeseknek.

Más formában is élt a zene szeretete, hisz még jól emlékszünk például Zimmermann Feri bácsi különleges gombos harmonikájának hangjára, mellyel számtalan bál és más vidám rendezvény résztvevőit örvendeztette meg, kiváló zenésztársaival együtt. De ne feledkezzünk meg a könnyűzenéről sem: nem mindenki tudja, hogy például a korábban országszerte ismert Prognózis együttes eleki vonatkozással is rendelkezik. A manapság koncertek szervezésével, hangosításával foglalkozó eleki Klemm Ervin gitárosként játszott benne.

A régi idők elmúltak, de ma is számtalan formája van a zenei életnek Eleken: az iskolás gyerekek többféle hangszer tanulása között választhatnak, és van több, zenekarként illetve együttesként működő csoportosulás is a városban, a városi ünnepeken rendszeresen látható és hallható fúvószenekartól a különféle rockegyüttesekig.

Az Aradi Zsolt kántor-karnagy vezetésével működő katolikus egyházi kórus az éneklés hagyományát viszi tovább. Közönség számára hallgatható fellépéseik rendszeresnek mondhatóak, hiszen ők énekelnek szinte minden vasárnapi misén, a templom karzatán.

A többszólamú éneklés iránt érdeklődő hívek rendszeresen lelkendeznek a szépen előadott kórusművek hallatán. A templomi éneklés viszonylagos előnye más helyszínekkel szemben, hogy kevés tagú kórussal is szépen “megszólalnak” a dalok, hála az épület akusztikai tulajdonságainak.

Aradi Zsolt kántor-karnagy, kedvenc szintetizátorával
Aradi Zsolt kántor-karnagy a próbán, kedvenc szintetizátorával

A szép énekeket hallva a 2011-es év során a város illetve a kultúrház vezetése arra kérte Aradi karnagy urat, hogy alapítson egy városi kórust, feltámasztandó a korábbi szép vegyes kari hagyományokat. Ez meg is történt, és az új kórus már a 2011-es karácsonyi ünnepi koncert alkalmából is szép dalokat énekelt a templomban.

Az egyházi és a “városi” kórusban részt vevő énekesek jórészt ugyanazok, így kézenfekvő volt, hogy a 2012-es karácsony alkalmából tartott koncerten a két kórus egyesülve énekelte karácsonyi dalait a karzatról.

Kategóriák
archiv csoportkép iskola

Iskolai csoportképek az 50-es évek végéről

Dr. Raport Ferencné, szül. Schneider Katalin küldte a következő szép csoportképeket tanítványairól. A tanítónő 1956 és 1960 között tanította az eleki gyerekeket.

Ki ismeri fel magát vagy rokonát a képeken?

Schneider Katalin tanítónő az 1957-58-as tanév harmadikosaival - kedves "nagymamák"! Ki ismer magára?
Schneider Katalin tanítónő az 1957-58-as tanév harmadikosaival – Kedves “nagymamák”! Ki ismer magára?

A következő kép kicsit későbbi, az 1960-as tavaszon készülhetett – az elsős kislányokkal:

Schneider Katalin tanítónő és az 1959-60-as elsős lányok
Schneider Katalin tanítónő és az 1959-60-as elsős lányok

Vajon ki emlékszik még a csoportkép készítésének pillanatára az 1953-ban született eleki gyermekek közül?

Köszönjük a szép képeket!

 

 

Kategóriák
építészet család egyház mezőgazdaság művészet utazás

A messzire költözött eleki Brandt

A most következő, egy Elektől távoli temetőben készült, mégis idevágó felvételt Knipl Ferenc úr küldte nekünk nemrég. Érdekessége, hogy a Mecseknádasdi Öreg-temetőben (Alter Friedhof) ma is álló igen régi sírkő a néhai Brandt Bartholomäusnak állít emléket, aki Eleken született, még a XVIII. század legvégén. Tehát nagyjából harmadik generációs elekinek volt tekinthető.

Brandt Bartholomäus síremléke Mecseknádasdon
Brandt Bartholomäus síremléke Mecseknádasdon

Az eleki anyakönyvek alapján készített, családfakutatók és őseik iránt érdeklődők számára igen érdekes  Sippenbuch nem tartalmazza a nevét, mivel a készítő Hans Schimpl takarékossági okokból nem írta bele azokat a személyeket, akik itt születtek ugyan, de a későbbiekben nincs róluk adat. Tehát a bejegyzés az eleki anyakönyvekben szerepel, csak éppen a könyvben nem.

A sírkő alatt nyugvó Bartholomäus pont erre a sorsra jutott,

Kategóriák
építészet épületek egyház festészet művészet

Száz éve Eleken is–Árpád-házi Szent Erzsébet

2012-ben ünnepelte az ország,  de az egész katolikus világ is Szent Erzsébet (1207-31) születésének 805. évfordulóját.

A szülei:  II. András (1205-35) magyar király és Gertrúdisz voltak,   akik pl. a Bánk bánban is szerepelnek.

Ehhez az igen jeles  évfordulóhoz szeretnénk kapcsolódni mi is,  hisz száz évvel ezelőtt,  1913-14 fordulóján került került sor arra,  hogy az eleki templom főhajó egyszerű ablaküvegeit kicserélték barokk stílusú katedrális üvegekre, melyből az egyik Szent Erzsébetet ábrázolja. Az adományozó gróf Cziráky Erzsébet szül. Andrássy volt!

A számunkra ismeretlen művész (Zinil János,  Budapest) Erzsébet legendái közül szinte a legismertebbet ábrázolja,  vagyis azt,  amikor a szegények számára titokban kicsempészett élelem rózsává változik.

Szent Erzsébet az eleki templomban
Szent Erzsébet az eleki templomban

(Érdekes,  hogy ezt a csodát az egyik legismertebb legendagyűjtemény,  a Legenda Aurea nem tartalmazza!)

Szent Erzsébet nem hiába népszerű manapság is szülőhazájában,  hisz pl. a szegények,  elesettek támogatására ma is szükség van,  nem véletlenül neveztek el róla vásárlási utalványt.

Mivel férje német volt,  és ő is ott élt férje halála után is,  különösen Szászországban közkedvelt napjainkban is,  különben az úgynevezett rózsalegenda is német földhöz kötődik! 

(Egy középkori kiállításon alakja egy korabeli ábrázolása 2008-ban Gerolzhofenben is látható volt egy művészeti alkotáson.)

Erzsébet már életében is nagy tiszteletet vívott ki magának a szerénysége és segítőkészsége miatt,  nem hiába már 1235-ben szentté avatták.

Legyünk rá büszkék mi is Eleken!

Források:

Jacobus de Voragine:  Legenda Aurea. Bp., 1990. 333 o.

Stöckl, Johann-Brandt, Franz:  Die Geschichte der Gemeinde Elek in Ungarn. Weinheim,  1977. 244 o.

Wikipédia

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv emberek háború utazás

Eleki katonák

A fényképeken eleki katonák láthatók. A fotók készítőjéről annyit lehet tudni, hogy vélhetően két alkalommal is megjárta az “orosz frontot”. Első alkalommal 1943. tavaszán (májusban), majd késő ősszel vagy tél elején Lawocznén keresztül hazajött. Másodjára valószínűleg 1944 elején kellett ismét  kimennie.

A fényképeken számomra ismeretlen eleki katonák láthatók.

Ismeretlen eleki katonák
Ismeretlen eleki katonák
Ismeretlen eleki katonák
Ismeretlen eleki katonák

Arról sajnos nincs információ, hogy a képek mikor készültek és kik láthatóak rajta.

Wittmann Attila

Kategóriák
család csoportkép emberek esemény közigazgatás sport történelem

Tenis Club Eleken 1911-től

Teniszező eleki hölgyek 1918-20 körül
Teniszező eleki hölgyek 1918-20 körül, középen Takács István

Két érdekes, nem csak személyes vonatkozású képre bukkantam a családi fotóalbumban.Az első 1918-20 körül készült az eleki Tenis Clubban, melyet 1911-ben alapítottak.

Vajon hol volt Eleken a teniszpálya? Felismeri-e valaki a sportoló hölgyek vagy a labdaszedő fiúk valamelyikében egykori rokonát?

A hölgykoszorú közepén Takács István látható, aki 1918-ban Sikula-n jegyzőként dolgozott. Hogyan és miért éppen Elekre jött szabadidejében? És hol volt/van Sikló ill. Sikula? (Arad megye, Románia) E kérdés megválaszolásában Németh Csaba tanulmánya segített.(1.)

1871-től Elek járási székhely volt. Közigazgatásilag hozzá tartozott Almáskamrás, Gyulavarsánd, Medgyesbodzás, Nagypél, Ottlaka, Sikló, Sikula,  Szentmárton.

A XX. század elején a térségben az úthálózat jelentős fejlesztésére került sor, 1909-re elkészült a Kisjenő-Székudvar-Sikló– Ottlaka-Elek, Kétegyháza útvonal, ami a gazdasági és kulturális kapcsolatokat –mint a fenti példa is bizonyítja – egyaránt élénkítette.

Takács István jegyző  lánya a Sikula melletti Garbán (Gurba, Arad megye, Románia)  született 1919-ben. Takács Klára, a későbbi Dr. Mester Györgyné, több mint 30 évig golgozott  Eleken testnevelő  tanárként.

A Takács család 1922-ben
A Takács család 1922-ben

A fiatal családot ábrázoló kép viszont inkább, mint kordokumentum méltó említésre, ui. 1922-ben úti okmányként, igazolványként használták.

Kategóriák
csoportkép egyház emberek esemény

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja

Az Országgyűlés tavaly december 12-én január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította.

Ebből az alkalomból szombat délután fél 4-kor egy kis megemlékezést tartott az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat, illetve az Eleki Németek Egyesülete.1-IMG_8609_kicsi

Koszorúz a polgármester úr és Pelle László iskolaigazgató
Koszorúz a polgármester úr és Pelle László iskolaigazgató

1-IMG_8613_kicsi 1-IMG_8615_kicsi 1-IMG_8626_kicsi

Az eleki polgárok körében megjelent Dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Tolnai Péter, a Békés Megye Képviselő-testület Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke, valamint Pluhár László polgármester úr is.

Az ünnepség Klemm Tamás beszédével kezdődött, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. Ezután négy órai kezdettel az emléknapnak ajánlott misét tartottak a templomban.

A miséhez az egyházi kórus szolgáltatta a zenei aláfestést Aradi Zsolt kántor-karnagy vezetésével és orgonajátékával.

Köszönjük a résztvevőknek, hogy eljöttek!

Klemm Tamás beszéde az Eleki Németek Egyesületének honlapján olvasható.
Fotók: Wittmann László
A beol.hu rövid cikke a rendezvényről

Kategóriák
emberek esemény munka vicces

Mekk Elek módjára javították az utat Eleken

Egy érdeklődő – és bosszankodó – eleki lakos készített videofelvételt az egyik eleki buszmegálló aszfaltjának decemberi javításáról. A kivitelezés finoman szólva is hagyott kívánnivalót maga után. A narancssárga urak szemmel láthatóan kényszeredetten foltozgattak valamit a kátyúkon, de az eredmény nem nevezhető jónak.

A felvétel a youtube rendszeren érhető el itt.

A derék dolgozók egészen biztosan utasítást kaptak a legzavaróbb lyukak eltüntetésére, és hiába szóltak, hogy eső áztatta aszfaltot nehéz javítani… Talán emiatt, egy kis dacból került oda az a tócsába dobott adag. Mindenesetre kár az egészért, ennyi erővel nem is kellett volna nekiállniuk. Kicsit szárazabb időben talán sikeresebbek lettek volna.

Egyébként hallani lehetett a híradásokban, hogy a belterület főútját az Ottlaka felé nyitandó határátkelőig meg fogják építeni, csak éppen megakadt a közbeszerzés, mivel az egyik, nem nyertes pályázó bejelentést tett a közbeszerzési hatóságnál. Tehát fog itt még épülni út, ami nem ilyen lesz, csak majd később, kis türelmet… 🙂

Kategóriák
archiv csoportkép emberek iskola történelem

Iskolai csoportkép 1930 körül

Valószínűleg az 1930-as évek elejéről származhat a következő csoportkép az iskola egyik elsős vagy másodikos fiú osztályáról.

Általános iskolai csoportkép az elsős fiúkról 1930 körül
Általános iskolai csoportkép az elsős fiúkról 1930 körül

Sajnos nem tudjuk azonosítani a kép szereplőit, de egész biztosan az eleki általános iskola egykori diákjai vannak a képen. Az eltelt nyolcvan-egynéhány év és az egységes frizurák nem könnyítik a személyek felismerését!

Néhányan egy kis füzetkét vagy kartonlapot tartanak maguk elé, talán elsőáldozási emléklap lehet?