A 2012. májusi gerolzhofeni úton készültek a képek az eleki táncegyüttesről és a fúvószenekarról.
Rapajkó Tibor
Elek Gerolzhofennek 2008. május 18-án lett hivatalosan is testvérvárosa, mely szerződést az ottani régi városházán írták alá. Ezen az igen nagy jelentőségű eseményen sor került egy emléktábla avatására is, amellyel dr. Csepregi Imre (1876-1954) 1927-es útjára emlékeztek, aki akkori eleki plébánosként (1913-31) először utazott el az eleki németek őshazájába, Gerolzhofenbe és környékére. Csepregi főképpen azért érdemel nagy tiszteletet, mert nem volt német származású, de mégis sokat tett a helyi németségért!
A német nyelvű emléktábla ma az új gerolzhofeni városházán található. Egy évvel korábban Eleken is volt egy táblaavatás, a különbség csupán annyi, hogy az emléktábla szövege itt magyar, a helyszín pedig az eleki plébánia volt.
Az elekiek 2008. május 17-21-i gerolzhofeni útjáról az Eleki Krónika 2008. május 28-i (www.elek.hu) lapszáma is részletesen beszámolt.
Danilov Mihályról már írtunk ez év március 5-6-i bejegyzésünkben, de most mégis fontosnak tartjuk, hogy ezt most is megtegyük, mert szerintünk újabb, nagyon fontos információkhoz jutottunk az eleki városházán található korabeli halotti anyakönyvből.
Danyilov Mihály a korabeli eleki polgári halotti anyakönyvben az akkori helyesírásnak megfelelően Daniloff néven szerepel, de mi mégis a most használatos formát használjuk.
A bejegyzések alapján most már tudjuk a szülök neveit is, vagyis édesapját Danilov Teodornak, édesanyját pedig Dornel Erzsébetnek hívták.
A halál pontos dátumaként 1943. augusztus 31. délután hat óra szerepel, helyszín a Bánhidy-major volt, okként pedig májsorvadást írták be.
A 63 éves korában meghalt Danilovról azt is tudjuk még az anyakönyvből, hogy kisbérlő volt, illetve cári tábornok is, mint hogy azt is, a vallása görögkeleti volt.
Ezek az adatok azért nagyon fontosak, mert megerősítik azt, hogy egy tényleg magas rangú orosz arisztokratáról van szó, aki az akkor Elekhez tartozó Lőkösházán halt meg!
A halál oka viszont azért érdekes, mert a “köztudatban” máig az él, hogy öngyilkos lett, mert nem akart a szovjetek által “felszabadított” Magyarországon élni, de itt valószínűleg egy legenda továbbéléséről lehet szó.
Az is elképzelhető, hogy soha nem tudta feldolgozni azokat a csapásokat, amit 1917-nek “köszönhetően” kellett elszenvednie, és emiatt is halt meg!
Ha pl. a sírját sikerülne feltárni, illetve ha kellő részletességgel ismernénk az 1917 előtti tevékenységét, akkor bizonyára sok mindenre választ kaphatnánk.
Rapajkó Tibor
Az idén május 10-én ballagtak el az eleki középiskola tanulói (az első képen a 12/d osztály tanulói, a másodikon pedig a bolti eladók láthatók, osztályfőnökükkel, Kovács Katalinnal).
A hagyományoknak megfelelően m0st is először az iskola udvarán megkoszorúzták a millecentenáriumi kopjafát és a Radványi-emléktáblát. Itt derült ki az is, hogy 2012-ben Soperla György végzős szakácstanuló joga vinni a bölcs baglyot.
Az ünnepség ezek után a városi sportcsarnokban folytatódott, ahol Szappanos Anita igazgatóhelyettes (Gyula) felolvasta Erdős Norbert országgyűlési képviselő, kormánymegbízott üdvözletét, melyből néhány gondolat:
Ismét eltelt egy év, ismét itt a számvetés ideje. Emlékezni kell a kezdetekre, de arra is, hogy azóta mennyi minden változott meg! A jövő már más helyszínen, más társakkal fog folytatódni. A ballagás egyszeri és megismételhetetlen esemény. Végül sok sikert és boldogságot kívánt mindenkinek ő is.
Utána Gyalog László megbízott igazgató beszélt, aki elmondta pl. azt, hogy a szükséges munkán vagyunk túl. Ünnep a mai nap. Fontos a szeretet és a tudás együtt.
Ezt követően a végzősök és a most még nem ballagók búcsúztak, majd a legjobbak ajándékkönyvet vehettek át. (A felvételen Kotroczó Judit, végzős bolti eladó vesz át könyvet Singer Ferenc , eleki intézményvezetőtől.)
Az idei ballagási ünnepélyt megtisztelték jelenlétükkel a következő személyek is: dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Gyalog Lászó megbízott igazgató, Tolnai Péter, megyei képviselő, Pelle László, általános iskolai igazgató és PLuhár László , Elek polgármestere. ( A képen a következő személyek láthatók balról jobbra haladva: Antal József, tagintézményvezető-helyettes /Elek/, S. F., P. L., T. P., K. J, Gy. L., Sz. A.)
Köszönet a szervezésért és a lebonyolításért a közreműködőknek!
(A felvételeket Zsóri Tibor készítette.)
Rapajkó Tibor
139 évvel ezelőtt az egykori aradi középiskola (lyceum) igencsak örülhetett annak a tízezer darabos könyvadománynak, amit az eleki (lökösházi) Vásárhelyi-családnak köszönhetett.
Egyik nagymamám, Zöllner Magdolna (1927-2005) legendás puncstortájának egy modern környezetbe áthelyezett, ámde ízvilágában az eredetit jól idéző megvalósítása látható az alábbi linkre kattintva:
Jó sütögetést kívánunk a vállalkozó szelleműeknek!
Ezen az esküvői képen egy boldog ifjú pár látható, mit sem tudva, mi vár még rájuk, a családjukra, de hazánkra is!
1942. július 16-án az akkor még Elekhez tartozó Lőkösházán kötött házasságot Kállay Kristóf (1916-2006), aki Kállay Miklós (1887-1967), Magyarország akkori miniszterelnökének fia volt.
A szép menyasszony a lőkösházi Vásárhelyi Veronika (1920-2000).
Az egykori jeles eseménynek helyt adó kastély szerencsénkre nem vált a céltalan rombolás és az enyészet martalékává, hanem éppen napjainkban újul meg, “szebb mint valaha” (fénykép 2012 tavaszáról)!
Mivel akkor Elek Csanád vármegyéhez tartozott,
Áder János (1959-), az új köztársasági elnök Csornán született, jogászi végzettséggel rendelkezik. 1990-2009-ig fideszes országgyűlési képviselőként tevékenykedett. 1998-2002-ig a magyar országgyűlés elnöke, 2009-12-ig pedig a Fidesz színeiben európai uniós képviselő volt.
Schmitt Pál (1942-) minden szempontból tragikus és kellemetlen lemondása után 2012. május 2-án Magyarország köztársasági elnökévé választották.
A felvonulások a sportpályán értek véget, ahol a menet érkezésekor az illetékes elvtársak a tribünről köszöntötték a dolgozó népet. Ezután kezdődhetett a műsor: vetélkedők, versenyek, különféle bemutatók voltak, kicsik és nagyok szórakozására.
Az iskolás gyerekek részére a tantestület tagjai szerveztek különböző játékos vetélkedőket – zsákban futástól a kötélhúzásig volt többféle versenyszám.
Jutott szerep természetesen a mustárral megöntözött sültkolbászt, valamint egyéb enni-és innivalót árusító és/vagy osztogató konyhásoknak is.
Sok intézmény a saját kolbászos-virslis csapatát küldte ki a sportpályára, hogy minden dolgozója kaphasson a májusi bulin szokásos csemegékből. Voltak árusító bódék is, ahol némi pénzért lehetett jóllakni.
A régi május elsejék fotóit Zsidó Ferenc gyűjteményéből válogattuk.
Magyarországon csaknem egy negyedszázadig, 1921-45-ig meghatározó szerepet játszott a levente mozgalom, hisz az 1920-as trianoni békediktátum igen csak korlátozta a magyar honvédelmet, így ki kell találni valami szükségmegoldást az ifjúság számára is.
A 12-21 éves korosztálynak ez volt a kötelező leventeoktatás, ahol valláserkölcsi alapon katonai, hazafias, légoltalmi képzésben részesültek a fiúk és a leányok is.
elekfoto 