Kategóriák
csoportkép egyház emberek modern művészet zene

A templomban továbbra is énekelnek

Elek város korábban igen jelentős zenei élettel büszkélkedhetett, nem utolsó sorban Törzsök Attila tanár úr ténykedésének eredményeként, aki a motorja volt az Éneklő Elek rendezvényeknek. Gyerekek és felnőttek is nagy számban énekeltek a kórusokban. A rendezvényeken korabeli hírességek is megjelentek, például Bárdos Lajos zeneszerző, aki Törzsök Attila jó barátjaként egyszer még egy külön kórusművet is írt az eleki énekeseknek.

Más formában is élt a zene szeretete, hisz még jól emlékszünk például Zimmermann Feri bácsi különleges gombos harmonikájának hangjára, mellyel számtalan bál és más vidám rendezvény résztvevőit örvendeztette meg, kiváló zenésztársaival együtt. De ne feledkezzünk meg a könnyűzenéről sem: nem mindenki tudja, hogy például a korábban országszerte ismert Prognózis együttes eleki vonatkozással is rendelkezik. A manapság koncertek szervezésével, hangosításával foglalkozó eleki Klemm Ervin gitárosként játszott benne.

A régi idők elmúltak, de ma is számtalan formája van a zenei életnek Eleken: az iskolás gyerekek többféle hangszer tanulása között választhatnak, és van több, zenekarként illetve együttesként működő csoportosulás is a városban, a városi ünnepeken rendszeresen látható és hallható fúvószenekartól a különféle rockegyüttesekig.

Az Aradi Zsolt kántor-karnagy vezetésével működő katolikus egyházi kórus az éneklés hagyományát viszi tovább. Közönség számára hallgatható fellépéseik rendszeresnek mondhatóak, hiszen ők énekelnek szinte minden vasárnapi misén, a templom karzatán.

A többszólamú éneklés iránt érdeklődő hívek rendszeresen lelkendeznek a szépen előadott kórusművek hallatán. A templomi éneklés viszonylagos előnye más helyszínekkel szemben, hogy kevés tagú kórussal is szépen “megszólalnak” a dalok, hála az épület akusztikai tulajdonságainak.

Aradi Zsolt kántor-karnagy, kedvenc szintetizátorával
Aradi Zsolt kántor-karnagy a próbán, kedvenc szintetizátorával

A szép énekeket hallva a 2011-es év során a város illetve a kultúrház vezetése arra kérte Aradi karnagy urat, hogy alapítson egy városi kórust, feltámasztandó a korábbi szép vegyes kari hagyományokat. Ez meg is történt, és az új kórus már a 2011-es karácsonyi ünnepi koncert alkalmából is szép dalokat énekelt a templomban.

Az egyházi és a “városi” kórusban részt vevő énekesek jórészt ugyanazok, így kézenfekvő volt, hogy a 2012-es karácsony alkalmából tartott koncerten a két kórus egyesülve énekelte karácsonyi dalait a karzatról.

Kategóriák
építészet család egyház mezőgazdaság művészet utazás

A messzire költözött eleki Brandt

A most következő, egy Elektől távoli temetőben készült, mégis idevágó felvételt Knipl Ferenc úr küldte nekünk nemrég. Érdekessége, hogy a Mecseknádasdi Öreg-temetőben (Alter Friedhof) ma is álló igen régi sírkő a néhai Brandt Bartholomäusnak állít emléket, aki Eleken született, még a XVIII. század legvégén. Tehát nagyjából harmadik generációs elekinek volt tekinthető.

Brandt Bartholomäus síremléke Mecseknádasdon
Brandt Bartholomäus síremléke Mecseknádasdon

Az eleki anyakönyvek alapján készített, családfakutatók és őseik iránt érdeklődők számára igen érdekes  Sippenbuch nem tartalmazza a nevét, mivel a készítő Hans Schimpl takarékossági okokból nem írta bele azokat a személyeket, akik itt születtek ugyan, de a későbbiekben nincs róluk adat. Tehát a bejegyzés az eleki anyakönyvekben szerepel, csak éppen a könyvben nem.

A sírkő alatt nyugvó Bartholomäus pont erre a sorsra jutott,

Kategóriák
építészet épületek egyház festészet művészet

Száz éve Eleken is–Árpád-házi Szent Erzsébet

2012-ben ünnepelte az ország,  de az egész katolikus világ is Szent Erzsébet (1207-31) születésének 805. évfordulóját.

A szülei:  II. András (1205-35) magyar király és Gertrúdisz voltak,   akik pl. a Bánk bánban is szerepelnek.

Ehhez az igen jeles  évfordulóhoz szeretnénk kapcsolódni mi is,  hisz száz évvel ezelőtt,  1913-14 fordulóján került került sor arra,  hogy az eleki templom főhajó egyszerű ablaküvegeit kicserélték barokk stílusú katedrális üvegekre, melyből az egyik Szent Erzsébetet ábrázolja. Az adományozó gróf Cziráky Erzsébet szül. Andrássy volt!

A számunkra ismeretlen művész (Zinil János,  Budapest) Erzsébet legendái közül szinte a legismertebbet ábrázolja,  vagyis azt,  amikor a szegények számára titokban kicsempészett élelem rózsává változik.

Szent Erzsébet az eleki templomban
Szent Erzsébet az eleki templomban

(Érdekes,  hogy ezt a csodát az egyik legismertebb legendagyűjtemény,  a Legenda Aurea nem tartalmazza!)

Szent Erzsébet nem hiába népszerű manapság is szülőhazájában,  hisz pl. a szegények,  elesettek támogatására ma is szükség van,  nem véletlenül neveztek el róla vásárlási utalványt.

Mivel férje német volt,  és ő is ott élt férje halála után is,  különösen Szászországban közkedvelt napjainkban is,  különben az úgynevezett rózsalegenda is német földhöz kötődik! 

(Egy középkori kiállításon alakja egy korabeli ábrázolása 2008-ban Gerolzhofenben is látható volt egy művészeti alkotáson.)

Erzsébet már életében is nagy tiszteletet vívott ki magának a szerénysége és segítőkészsége miatt,  nem hiába már 1235-ben szentté avatták.

Legyünk rá büszkék mi is Eleken!

Források:

Jacobus de Voragine:  Legenda Aurea. Bp., 1990. 333 o.

Stöckl, Johann-Brandt, Franz:  Die Geschichte der Gemeinde Elek in Ungarn. Weinheim,  1977. 244 o.

Wikipédia

Rapajkó Tibor

Kategóriák
csoportkép egyház emberek esemény

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja

Az Országgyűlés tavaly december 12-én január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította.

Ebből az alkalomból szombat délután fél 4-kor egy kis megemlékezést tartott az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat, illetve az Eleki Németek Egyesülete.1-IMG_8609_kicsi

Koszorúz a polgármester úr és Pelle László iskolaigazgató
Koszorúz a polgármester úr és Pelle László iskolaigazgató

1-IMG_8613_kicsi 1-IMG_8615_kicsi 1-IMG_8626_kicsi

Az eleki polgárok körében megjelent Dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Tolnai Péter, a Békés Megye Képviselő-testület Nemzeti és Etnikai Bizottságának elnöke, valamint Pluhár László polgármester úr is.

Az ünnepség Klemm Tamás beszédével kezdődött, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. Ezután négy órai kezdettel az emléknapnak ajánlott misét tartottak a templomban.

A miséhez az egyházi kórus szolgáltatta a zenei aláfestést Aradi Zsolt kántor-karnagy vezetésével és orgonajátékával.

Köszönjük a résztvevőknek, hogy eljöttek!

Klemm Tamás beszéde az Eleki Németek Egyesületének honlapján olvasható.
Fotók: Wittmann László
A beol.hu rövid cikke a rendezvényről

Kategóriák
archiv építészet csoportkép egyház emberek esemény közigazgatás művészet történelem

Elek elöljárósága 1892-ben

Egy 1892-es dátumú, „világot járt” képhez, ill. tablóhoz jutottam a közelmúltban, amelyen Elek község egykori elöljárósága látható.

Bild

Kalandos útja összefügg Elek, az eleki iskola és annak névadója, Dr. Mester György családjának XIX-XX. századi történetével.

120 éve, 1892-ben épült a templom mellett az un. „központi iskola”.[1]

Bild

Amikor az 1980-as években lebontották az épületet, alapkövéből előkerült egy emlékirat, amely többek között a nagyközség akkori elöljáróságának névsorát is tartalmazza.[2]Bild

A tablón és az alapító okiraton tehát ugyanaz az évszám, ugyanazon személyek szerepelnek.

Kategóriák
egyház emberek esemény rólunk

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!

karácsonyi

Kategóriák
egyház emberek esemény iskola modern művészet zene

Karácsonyi koncert a templomban

Idén sem jöhetett el az ünnep a templomi karácsonyi koncert nélkül. A román és magyar iskolák, valamint a városi és egyházi énekkar fellépésén kívül a műsorban láthattuk még Tomanek Gábor színművész és felesége műsorát is.

Zajlottak az előkészületek - a felső tagozatosok első közös próbája az iskola kis tornatermében
Zajlottak az előkészületek – a felső tagozatosok első közös próbája az iskola kis tornatermében

A koncertet december 21-én délelőtt 10-től tartották, és hetekig tartó készülődés, gyakorlás előzte meg, hisz bár a két iskola diákjai csak négy-négy dalt adtak elő, azokat rendesen meg is kellett tanulni.

Érkeznek a gyerekek a templomba, akik szereplők és közönség is voltak egyben.
Érkeznek a gyerekek a templomba, akik szereplők és közönség is voltak egyben.

A felső tagozatosok két német nyelvű dalt adtak elő, a “Sind die Lichter angezündet…” illetve a “Vorfreude, schönste Freude” című műveket.

A karácsonyi koncert teltházas sokadalma a kórusról nézve
A karácsonyi koncert teltházas sokadalma a kórusról nézve

Az előadás utolsó fellépői a részben azonos személyi állományú “városi kórus”, valamint az egyébként a vasárnapi miséken rendszeresen “fellépő” egyházi kórus volt, akik szép négyszólamú karácsonyi dalokat énekeltek magyar, német, valamint latin nyelven, Aradi Zsolt karnagy vezetésével. A dalok meghallgatásához a publikum rendhagyó módon hátrafordult, hisz dalaikat az orgona előtti felső karzatról adták elő.

Köszönjük minden résztvevőnek a szép előadást!

Kategóriák
épületek egyház emberek esemény művészet Rapajkó szakma

A nem régen megnyílt eleki cigány tájház az országban a második!

A tájház az ifj. Rozsdás János által készített faliképpel

2012. augusztus 16-tól új látványossággal lett gazdagabb városunk,  hisz ezen a napon átadásra került az eleki,  illetve általában a cigányságnak emléket állító cigány tájház.

(Hazánkban az első cigány tájházat a szabolcs-szatmár-bereg megyei Hodászon adták át még 2001-ben.)

Fontos kiemelni,  hogy önerőből valósult meg ez a nemes elképzelés, hisz  Erdődi Ferenc (1946-) és felesége,  Lakatos Julianna (1952-) az egykori szülői házat varázsolták újjá,  így megmentették az utókornak,  sőt be is  rendezték  a több évtizede gyűjtött tárgyakkal.

Erdődi Ferenc, Kalaman János, eleki plébános és Lakatos Julianna

A mostani tájháznak otthont adó épületet Lakatos Sándor (1910-86) még 1943-ban építette saját kezűleg!

A tájházban meg lehet tekinteni a következőket: a hálószobában pl. azt az ágyat,  ahol Erdődi  Ferenc is  született,  illetve azokat a kegytárgyakat,  melyek a cigányság vallásosságát hűen kifejezik.

A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket,  de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is,  melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek.

A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők,  amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző,  pl. fúrók,  különböző nádvágó eszközök.

A tervekben többek között az szerepel,  hogy ki fogják állítani a helyi vályogvetéssel kapcsolatos eszközöket,  illetve egy echós szekeret,  ami viszont nem helyi hagyomány,  de a cigányság múltjához  hozzá tartozik.

A dolognak az is az érdekessége,  hogy  Erdődi Ferenc nem cigány származású,  de már gyermekkora óta voltak cigány barátai,  elmondása szerint a 41 évnyi boldog házassága alatt azonban  szívében már cigánnyá vált.

Ennek a sikertörténetnek,  vagyis a tájháznak  talán az lehet az üzenete,  hogy mindenhol van valamilyen érték,  amit be lehet mutatni,  nem kell mindent “fentről” várni,  így is lehet Elek,  de a cigányság  jó hírét kelteni,  hisz azóta már sokan keresték fel a tájházat,  sőt a Magyar Rádió egyik műsora is foglalkozott a témával.

A konyha a megnyitó napján

A Dankó utca 6. szám alatt található cigány tájházat bárki felkeresheti,  belépőt sem kell fizetni,  csak előtte kell jelezni a szándékot akár személyesen is (Dankó utca 4.),  mindenkit szeretettel fogadnak!

(A fényképek forrása:  kareszzsolez.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
egyház emberek esemény háború iskola politika történelem Uncategorized

Megjelent a „Csepregi könyv”

Eleken is sokaknak cseng ismerősen Dr Csepregi Imre plébános, pápai prelátus neve. A makói születésű plébános 1913-1931 közt Eleken, majd 1931-1954-ig Makón szolgált. 1944. szeptember 22-től, 1953. június 8-ig naplót vezetett. A kézirat terjedelme 3363 oldal, számítógépen 1700 oldal. A naplót nem magának hanem az utókornak vezette, hogy így segítségével ismerjék meg az általa átélt diktatúra mindennapjait. A napló majdnem tűzre került, ám pár lelkes embernek köszönhetően mára könyv lett belőle. A mű összeállítása nem csak a kézirat nagy terjedelme miatt volt nehéz. A szocialista diktatúra miatt a napló egy részét latinul írta.

Csepregi könyv-b

De hála Tóth Ferenc szerkesztőnek a könyv első kötete 2011-ben megjelenhetett, méghozzá Dr Csepregi Imre plébános születésének 130., makói plébánosi kinevezésének 80. évfordulóján.

A második kötet bemutatója a napokban volt. Aki szeretné megvásárolni az keresse a makói Kincskereső Könyvesboltot (30/455-39-99).

A könyvben több eleki vonatkozású bejegyzés is található, hiszen a plébános hiába költözött Makóra, nem feledte az elekieket!

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház emberek esemény közigazgatás politika történelem

Reibel Mihály temetése 1959-ben

Reibel Mihály (1889-1959) egykori eleki plébános 1959 novemberében hunyt el, miután 1956-os tevékenysége miatt meghurcolták, és egy időre a márianosztrai börtönbe került. Az ő temetését ábrázolja a fénykép – a menet éppen a tanácsháza (egykori főszolgabírói hivatal) előtt vonul el, a temető irányába.

Reibel Mihály temetési menete 1959. november 4-én
Reibel Mihály temetési menete 1959. november 4-én

Reibel plébánosról egy rövid életrajzot az általa épített, ma róla elnevezett eleki művelődési ház honlapján olvashatunk.

A fénykép Mag József családjától származik, köszönet érte!