Klemm Tamás
Az 1990-es években valamikor nem bírta tovább a mozink, és abbahagyták a vetítéseket.
Kár érte, hisz ez is egyfajta attrakció volt a faluban városban, csak éppen eljárt felette az idő. Valószínűleg egy Elek-Plázát kellett volna építeni a kultúrház-mozi kombináció helyére vagy kiegészítésképpen, mondjuk “Pláza az Öreg Tölgyhöz” vagy valami hasonló néven. A manapság futó üzleti modell szerint ha lenne itt egy bevásárlóközpont-szörnyeteg, akkor esetleg elvegetálna benne a mozi is.
Klemm Tamás
Az első rész itt található! ->
Az eleki vasútvonal immár több, mint negyven éve szűnt meg. Hiányzik azóta is, bár ezt az idő múltával és az autók elterjedésével talán egyre kevésbé érzi Elek lakossága. A vasút korábban, nem jelentéktelen napi személyforgalom mellett, jelentős áruszállítást is bonyolított, a néhai helyi ipari üzemek (köztük több malom és a téglagyár) produktumait, valamint a gazdák, később a termelőszövetkezet terményeit is szállította.
A felvétel 1982. szeptember 18-án készült Lőkösházán az akkori bérmáláson.
A fényképen Májer Tibor (1921-86) egykori plébánost, Wagenhofer Ede (1911-97) esperest (Elek), dr. Udvardy József (1911-2000) csanádi püspököt és dr. Kovács László püspöki titkárt láthatjuk.
1925 márciusában Eleken járt Czapik Gyula, aki akkor nem csak az Egyházi Lapok szerkesztője (1920-39) volt, hanem pl. pápai kamarás (1922-29), Budapestre helyezett nagyváradi kanonok is (1922-29), és 1939-43 között veszprémi püspökké, 1943-56-ig pedig egri érsekké is kinevezték.
Nagyon termékeny egyházi szerző is volt, de akkor Eleken mégis kevesen voltak rá kíváncsiak!
Forrás: a korabeli eleki Historia Domus, a fénykép pedig megtalálható a magyar nyelvű Wikipédián is.
Rapajkó Tibor
Eleken a Szent István utca elején rengeteg üzlet volt megtalálható egészen a II. világháború végéig. Aztán ezek lassan eltűntek. De még fellelhető pár tárgyi emlék, amik eszünkbe juttatják ezen üzleteket , tulajdonosaikat, és azokat, akik itt vásároltak, vagyis a korabeli életet.
A kép bal oldalán lévő épületek – a kisebb változtatásoktól eltekintve- szinte ugyanígy néznek ki még ma is. Bár Kokavecz Endre lakk- és festékboltja helyett egy használtcikk üzlet üzemel, de a gyógyszertár még ma is gyógyszertárként működik, csak a neve változott meg. A képen még „Jézus szíve” szerepel, míg ma „Gyöngyvirág”-nak hívják. Egy másik gyógyszertár is volt a mai Szakiskola épületében.
Kemény Imre üzemeltette és „Segítő Szűz Mária” gyógyszertár volt a neve.
Klemm Tamás
Egy régi színielőadás képeit kaptuk meg Szatmári Zoltántól, aki édesapja, Szatmári József egykori eleki tanár és iskolaigazgató hagyatékából válogatott számunkra.
Annak idején az iskolások nagyobb ünnepi alkalmakkor színielőadást tartottak – rendszeresen működtek színjátszó-körök, melyekben szorgos munka folyt. Az egyik ilyen előadást örökítik meg a fényképek. Az is lehet, hogy egyszerűen az év közben begyakorolt darabot adták elő a tanév vége felé közeledve, egyfajta gálaműsor keretében.
Egyre rövidebb idő telik el egy-egy ötezres adag látogatás között, ismét elérkeztünk egy fordulóponthoz – az utóbbi pár percben átléptük a tizenötezres mennyiséget.
Köszönjük az érdeklődést, igyekszünk továbbra is érdekességekkel szolgálni!
elekfoto
Oldalainkat igyekszünk tartalmas olvasni- és néznivalókkal ellátni, ehhez viszont szükségünk van minden elérhető, Elekkel és környékével kapcsolatos információra.
Ezen az oldalon felsoroljuk az éppen kutatás-fejlesztés alatt álló anyagokat – amennyiben Önnek idevágó információja, vagyis története, fotója, hangfelvétele, stb. van, kérjük, jelentkezzen a kapcsolatfelvételi űrlapon vagy az eleki Dr. Mester György Általános Iskolában (5742 Elek, Lökösházi út 17-19) keresse Klemm Tamást, illetve az eleki Harruckern Középiskolában Rapajkó Tibort!
Minden küldött vagy átadott anyagot visszaadunk, forrását feltüntetjük. Ha egy adott történetről, témáról, fényképről cikk jelenik meg az elekfoto-n, az nem jelenti a gyűjtőmunka végét, hiszen bármikor felmerülhet új adat valamilyen addig nem ismert tényről – ilyenkor ezeket újabb cikk megjelentetésével vagy a régebbi kijavításával tesszük közzé. Gyakori esetek a csoportképek helyesbítései – többször kaptunk olyan kérést, hogy a hibásan szerepeltetett neveket javítsuk. Szerencsére az elekfoto nem egy nyomtatott könyv, így könnyen javítható – és az ilyen kéréseknek igyekszünk gyorsan eleget tenni.
Jelenleg fejlesztett témák, melyekhez anyagokat keresünk:
– Hagyományos eleki ételek (receptek, visszaemlékezések)
– Ukrajnai “Malenkij rabot”, vagy szovjet hadifogság résztvevőinek visszaemlékezései
– Háborús visszaemlékezések, adatok, fényképek (gondolatébresztőként itt ez a cikk)
– Útibeszámolók kirándulásokról, utazásokról, melyeken elekiek is részt vettek
– Híres elekiek (eleki származású tudósok, művészek, mérnökök, stb)
– Téglagyár, malmok, eleki ipar
– Törzsök Attila és az eleki énekkarosok (elkészült cikk itt)
– Iskolák története
– Kulturális élet
– Bármilyen érdekes csoportképek ismert/ismeretlen személyekkel, családiak is
A pizzák és egyéb hasonló finomságok kedvelőinek figyelmébe ajánljuk, hogy holnap, február 23-án Torkos Csütörtök lesz az eleki, Kétegyházi úti Pizza Kávézóban – féláron ehetőek a finom pizzák!
Lehetséges előre rendelni, majd meghatározott időpontban átvenni a kész pizzát.
(Érdekesség, hogy a két világháború között a pizzéria épületében volt Elek akkori orvosának, Dr. Zielbauer Józsefnek a lakása és rendelője.)
A pizzériáról bővebben itt érhető el információ.
Mielőtt bármit is elmondanánk a most bemutatott történeti forrásról, fontosnak tartjuk megemlíteni az előzményeket.
2011 novemberében az eleki Resetár Andrásék a házfelújítás során a padlástérben, a stukatúrban egy dobozt találtak, melyben több, az egykori tulajdonoshoz, a Faulhaber családhoz kötődő levelezőlapot is találtak, de mi most ezek közül csak egyről szeretnénk szólni, ami szintén sok érdekességet tartalmaz. Faulhaberék ebben az időszakban a Horthy Miklós út 189. szám alatt laktak, ma ez a Gyulai út.
Először is, itt egy bizonyíték, hogy elekiek Kassán is szolgáltak a Magyar Királyi Honvédségben egykoron, hisz András is ott volt szakaszvezető. Az évszám a lapról hiányzik, de köztudott, hogy Kassa 1938-45-ig szerencsénkre visszakerült Magyarországhoz.
Nem tudjuk, hogy ki lehetett Lizi? Lehet, hogy a kedvese, de az is lehet, hogy testvér, de ez most talán kevésbé érdekes, hisz annál fontosabbak az általa leírtak! Miért?
Nyilván itt nem arra gondolunk, hogy az akkori katonának is fontos kérdés volt, a karácsonyt vagy pedig az újévet töltheti otthon. Valószínűleg nem 1942-43-ról van szó, hisz az akkori katonai vereség valamilyen formában érezhető lenne ezekben a sorokban is.
Szerintünk ebben a néhány leírt gondolatban az a legérdekesebb, hogy egy olyan eleki németnek írt valaki, aki a címzetthez hasonlóan, szerintünk a leírtak alapján inkább magyar érzelműnek tekinthető, de a gondolkodásukat inkább a németesség határozta meg, hisz pl. ezért írhatta Rézi is így: “Két lapjaidat megkaptam,…”, és nem így: ” Két lapodat megkaptam, …”, de András számára is problémát jelentett a következő, amit szintén Rézitől tudunk: “De nem értem, hogy mit akartál avval, hogy fejezem ki magam többes számban, hogy értsem ezt?”
Ezek a dolgok szerintünk egyértelműen azt is bizonyítják még, hogy az eleki németek Eleken egészen a a II. világháború végéig megőrizték anyanyelvüket, ami pl. 220 év eltelte után nem kellett volna, hogy így legyen, de így volt, a tragikus folytatás közismert!
Végül, de nem utolsó sorban, lehet, hogy Eleken másutt is van még jó néhány “rejtőzködő” írásos dokumentum, csak arra várnak, hogy valaki megtalálja őket!
Rapajkó Tibor
elekfoto 