Eleken komoly hagyománya van a politizálásnak is, amit Wittmann János (1856-1924) példájával is bizonyítani tudunk.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Elek a szentannai választókerülethez tartozott (ma Románia). Ezt a körzetet képviselte a Parlamentben 1887-től 30 évig az eleki születésű Wittmann János, aki akkor az egyik legfiatalabb képviselőházi képviselő is volt.
Gondolom, még sokaknak ismerősen cseng ez a mondat. A határőr őrsök és laktanyák bejáratát is sokszor díszítették ezzel a sorral, egészen a rendszerváltásig. Elek történetében 1920 után kapott nagy jelentőséget az országhatár, hiszen a Trianoni döntésnek köszönhetően az ország belsejéből a határ mellé „kerültünk”.
Régebben Elek közigazgatási területéhez tartozott Lőkösháza is. Így 1943-ban két határvadász zászlóalj is teljesített szolgálatot az eleki közigazgatási területen.
Danilov Mihály (1880-1943) az I. világháború után került Magyarországra menekültként többed magával, hisz korábban cári tisztként szolgált, és valószínűleg az utolsó orosz cár, II. Miklós (1894-1917) unokaöccse is volt.
Az 1948-ig Elekhez tartozó Lőkösházán egykoron több nemesi család is megtelepedett, így a Bánhidyak is.
A képen látható egykori kastélyuk az 1870-es években épült, ami a történelmi tragédiák után 1946 és 1960 között iskolának és kollégiumnak adott otthont, de sajnos 1976-ban a földdel tették egyenlővé!
Klemm Tamás
Az első rész itt található! ->
Az eleki vasútvonal immár több, mint negyven éve szűnt meg. Hiányzik azóta is, bár ezt az idő múltával és az autók elterjedésével talán egyre kevésbé érzi Elek lakossága. A vasút korábban, nem jelentéktelen napi személyforgalom mellett, jelentős áruszállítást is bonyolított, a néhai helyi ipari üzemek (köztük több malom és a téglagyár) produktumait, valamint a gazdák, később a termelőszövetkezet terményeit is szállította.
A felvétel 1982. szeptember 18-án készült Lőkösházán az akkori bérmáláson.
A fényképen Májer Tibor (1921-86) egykori plébánost, Wagenhofer Ede (1911-97) esperest (Elek), dr. Udvardy József (1911-2000) csanádi püspököt és dr. Kovács László püspöki titkárt láthatjuk.
1925 márciusában Eleken járt Czapik Gyula, aki akkor nem csak az Egyházi Lapok szerkesztője (1920-39) volt, hanem pl. pápai kamarás (1922-29), Budapestre helyezett nagyváradi kanonok is (1922-29), és 1939-43 között veszprémi püspökké, 1943-56-ig pedig egri érsekké is kinevezték.
Nagyon termékeny egyházi szerző is volt, de akkor Eleken mégis kevesen voltak rá kíváncsiak!
Forrás: a korabeli eleki Historia Domus, a fénykép pedig megtalálható a magyar nyelvű Wikipédián is.
Rapajkó Tibor
Ezen a régi fekete-fehér levelezőlapon Elek testvérvárosa, Gerolzhofen látható kb. az 1960-as évek első feléből.
A főtér ma is ilyen, természetesen pl. az autóállomány azóta ott is, meg itt is többször kicserélődött. Napjainkban legalább ebben nincs jelentős különbség!
A levelezőlap az eleki plébánián található.
Rapajkó Tibor
Klemm Tamás
Egy régi színielőadás képeit kaptuk meg Szatmári Zoltántól, aki édesapja, Szatmári József egykori eleki tanár és iskolaigazgató hagyatékából válogatott számunkra.
Annak idején az iskolások nagyobb ünnepi alkalmakkor színielőadást tartottak – rendszeresen működtek színjátszó-körök, melyekben szorgos munka folyt. Az egyik ilyen előadást örökítik meg a fényképek. Az is lehet, hogy egyszerűen az év közben begyakorolt darabot adták elő a tanév vége felé közeledve, egyfajta gálaműsor keretében.
Klemm Tamás
Munkánk során egyre-másra jönnek a visszajelzések, hogy jó az oldal, érdekesek az írások, képek. Fontos ez, hisz mindenki kíváncsi arra, hogy amit csinál, annak milyen eredménye van – az iskolában az osztályzat, a munka világában a fizetés fejez ki valamennyit ebből. Az internet világában a lelkes olvasók szavain kívül azt lehet mérni, hogy hányszor kattintottak rá az adott cikkre – ez részben azt is megmutatja, mennyire kapós az adott téma. Hirdetések közzétételéből bevételt remélő oldalak számára ez különösen fontos, hiszen a kattintások száma után kapják a pénzüket; számunkra elsősorban a feedback (visszajelzés) a lényeges, hiszen olyan cikket kár megírni, amire szinte senki sem kíváncsi.
A blog szervere a wordpress szolgáltatása keretében számolja a napi kattintásokat, tehát az látszik, hogy egy adott napon mennyien érdeklődtek egy téma iránt. Ezek alapján heti, havi statisztika is készül. Arról viszont, hogy honnan érkeztek a kattintások (azaz melyik országból érték el az oldalt) csak az év végi összegzésben mutatták meg.
elekfoto 